A Nicolae Ceausescu diktátor rezsim-ben csak egy túlélés volt a székelyek magyarnak megmaradása,sok ember élete ára a mai Székelyföld(Erdély).ERRŐL KÖNYVET TUDNÉK ÍRNI!!

Tőkés László 1989-ben:

 

 

Forradalommal éssok ártatlan ember élete árán buktatták meg ezt az embertelen hazug kommunista szemléletüt:

1989 december.22.

18 éven aluliak számára ezt a  videót megnézni tilos!!

A diktátor kivégzése:

Ceausescu tárgyalása és kivégzése:

Innen 9 videót töröltek de amit a múlt-tól kaptunk az örökre bennünk marad!!!!!!!!!!!

 

Ő lőtte le Cseausescut és Elenat:

A Temesvárról indult forradalom napok alatt elsöpörte a gyűlölt román diktátor, Nicolae Ceausescu hatalmát 1989-ben. A "Kárpátok géniuszát" és feleségét elfogták, bíróság elé állították, és december 25-én halálra ítélték. Népirtásban, az államhatalom aláásásában, közvagyon rombolásában és a nemzetgazdaság lezüllesztésében találták bűnösnek a házaspárt.

Az ítélet végrehajtására három katona kapott parancsot. Egyikük, Ionel Boeru kezei még ma is remegnek, amikor arra a napra gondol - olvasható a Múlt-kor.hu-n. A kivégzés olyan gyorsan történt, hogy a felvételeket készítő haditudósító csak az utolsó néhány sorozatot és a már halott Ceausescu-házaspárt tudta lefilmezni. Az a néhány másodperc a volt ejtőernyős katona egész életére árnyékot vetett: magánélete, családi békéje és házassága is megsínylette az 1989. decemberi eseményeket.

"Két élet, amit kioltottam. Háborúban ez még elfogadott, de amikor fegyvertelen embereket kell megölni, az sokkal nehezebb. Senkinek nem kívánom, még ha ez is volt a feladatom: embereket ölni" - nyilatkozott Boeru. Az ejtőernyős katona és társai a Szabad Európa Rádión, letaglózva követte végig az egész Románián végigsöprő forradalmi eseményeket. „December 22-én a katonák sírtak a boldogságtól, olyan embereket, akikről korábban azt hitted, egyetértenek a rendszerrel, teljesen letaglózták az érzelmeik. Elővettük az elrejtett alkoholt, egy nagyon rossz minőségű konyakot, és ittunk" - emlékezett vissza.

Boeru azt mondja, nem büszke rá, de biztosan az ő golyói oltották ki a házaspár életét. Mikor a három ejtőernyős tüzet nyitott, egyik társa néhány pillanatra leblokkolt, a másik pedig elfelejtette automata üzemmódra állítani az AK-47-esét, így csak néhány egyes lövést adott le fegyveréből. „Nagyon gyorsan tüzeltem. Úgy érzem, segítettem nekik méltósággal meghalni" - mondta az egykori tiszt.

A diktátor élete:

 Diktatúrája:

 

Nicolae Ceaușescu :(Scornicești, 1918. január 26. – Târgoviște, 1989. december 25.) román kommunista vezető 1965-től kivégzéséig.

 

Ifjúkora [szerkesztés]

 

Ceaușescu 1933-banCeușescu az Olt megyei Scornicești faluban született, Romániában. Szülei egyszerű parasztemberek voltak. Apja, Andruță Ceaușescu (1886-1969), Polovragiból (Vrancea megye) származó pásztor volt[1], aki szerette az alkoholt[2], és elég gyakran megverte a feleségét és a gyerekeit[3] Miután Scorniceștibe költözött, egy szerény házban élt családjával. Támogatta a Nemzeti Parasztpárt színeiben politizáló Ion Mihalachet, aki egy ideig Scornicești polgármestere volt.[1]

 

Nicolae 11 éves korában, az elemi iskolai tanulmányainak befejezése után Bukarestbe ment, és cipészinasként vállalt munkát. 1932-ben belépett a Román Kommunista Pártba, mely akkoriban illegális szervezetnek számított. Részt vett az Antonescu-rezsim elleni harcban. Többször is letartóztatták kommunista eszmék terjesztéséért. 1936-ban bezárták a Doftána börtönbe. Szabadulása után nem sokkal, 1940-ben ismét letartóztatták és bebörtönözték. 1943-ban átszállították a zsilvásárhelyi börtönbe, ahol Gheorghe Gheorghiu-Dej cellatársa és védence volt.

 

A második világháború kitörése után, miközben a szovjet befolyás egyre erősödött Romániában[forrás?], Ceaușescut az UTC (Kommunista Ifjúsági Szövetség) elnökévé választották.

 

1945-ben feleségül vette Elena Petrescut, akivel 1939-ben ismerkedett össze. Három gyerekük lett, Valentin Ceaușescu (1948–), Zoe (Zoia) Ceaușescu (1949–2006) és Nicu Ceaușescu (1951–1996).

 

 Az állami- és pártvezetésben [szerkesztés]Miután Romániában a kommunisták hatalomra kerültek, 1947-ben először mezőgazdasági, majd 1950–54 közt honvédelmi miniszterhelyettes lett, Gheorghiu-Dej alatt a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára volt, majd a párthierarchia második embere lett.

 

 Legfelső vezetőként [szerkesztés]1965-ben, Gheorghiu-Dej halála után követte őt a kommunista párt élén, mint titkár, majd főtitkár. 1967-től az Államtanács elnökévé, államfővé is megválasztották. Független, nacionalista politikájával nagy népszerűséget szerzett. Az 1960-as években gyakorlatilag megszüntette a román részvételt a Varsói Szerződés katonai szövetségében.

 

Legnagyobb népszerűségét akkor érte el, amikor a keleti tömb országai közül egyedüliként elítélte Csehszlovákia 1968-as megszállását. Augusztus 21-én Bukarestben százezres népgyűlésen bírálta a bevonulást, a belügyekbe való beavatkozást, ugyanakkor hitet tett amellett, hogy a szocialista országok tárgyalások útján fogják rendezni a helyzetet.[4] Ezzel a gesztusával elnyerte a nyugati országok szimpátiáját.

 

Látogatásai:

NA EZ A VIDEÓ IS MEGSZŰNT NEHOGY LÁSSÁK AZ EMBEREK ENNEK A MAGYAR GYÍLKOSNAK A MÁSIK ORCÁJÁT...

 

Ceausescu és Richard Nixon (1973)A román diktátor egyike volt a keleti blokk azon kevés politikusainak, akiket nyugaton a „jó kommunisták” közé soroltak. Külföldi népszerűségét egyrészt az ország államadóssága visszatörlesztésének (amivel végképp nyomorba taszította országát, mert minden elképzelhető megtermelt dolgot a visszafizetésre fordítottak és alapvető cikkek jelentette mindezt a lakosságtól), másrészt pedig annak köszönhette, hogy a szocialista országok közül Jugoszlávia és Kína mellett Románia is küldött sportolókat a Szovjetunió által bojkottált 1984-es Los Angeles-i olimpiára.

 

1988. április 29-én Ceaușescu bejelentette, hogy az ezredfordulóig végrehajtják az ún. település-szisztemalizálási tervet. Ez a „szisztemalizálás” nemcsak a falvakat, hanem az erdélyi városokat és a magyarlakta falvakat is érintette. Június 27-én Budapesten 40-50 ezren tiltakoznak a Hősök terén a tervezett falurombolás ellen. Másnap válaszként Bukarest – egyoldalú döntésként – bezárta a kolozsvári magyar konzulátust. Végül augusztus 28-án Aradon találkozott Grósz Károly és Ceaușescu, de a több mint 8 órás megbeszélés nem hozott eredményt.

 

Ceaușescu országa kilátástalan gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyva, nagyszabású építkezésekbe kezdett a fővárosban, hogy saját megalomán ízlése szerint formálja át: a város központjában egész kerületeket dózeroltatott el, hogy helyükbe a diktatúrának kedves szocialista-realista stílusú épületeket emeljen. Miközben az ország népe éhezett, Ceaușescu egy mesterséges dombon márványpalotát építtetett magának, melyet a párizsi Champs-Élyséesnél pár méterrel szélesebb sugárút köt össze a városközponttal. Hasonló stílusban építtette felesége számára a Tudományos Akadémiát és a Nemzeti Könyvtárat is, bár az utóbbi átadását már elsöpörte az 1989-es forradalom. A román fővárosra mind a mai napig rányomja bélyegét a diktátor építészeti stílusa, bár az utóbbi években komoly beruházások indultak a város korszerűsítésére.

 

Ceaușescu tervei között szerepelt, hogy a város lakóinak napi élelmezését központilag, a Nagy Bukaresti Menzán bonyolítsa le. Ez sem valósulhatott meg, de a 20 emeletes szerkezetkész Menzát csak a közelmúltban bontották le.

 

Miután Románia 1989 tavaszán teljes mértékben visszafizette a külföldi adósságát, a diktátor azt tervezte, hogy bankot alapít a harmadik világ országainak, főleg arab tőke felhasználásával, megkerülve így a kizsákmányolónak tartott nemzetközi pénzügyi intézményeket. Erről a tervéről a diktátor testvérének, Marinnak (aki a bécsi kereskedelmi képviseletet vezette 17 éven át) a lánya számolt be egy interjúban.[5]

 

 A személyi kultusz [szerkesztés]Magát „a Kárpátok géniuszának” neveztette. Feleségével, az ország tudományos életét irányító Elena Ceaușescuval együtt számos nyugati egyetem díszdoktorává avatták, Elenát például jeles fizikusnak kiálltották ki, ám köztudott, hogy semmilyen magasfokú tanintézményt nem végzett el. Számtalan könyv, vers, film, festmény készült a mindenható diktátor és felesége magasztalására, sőt még az iskolai tankönyvekben is szerepelnie kellett a képének. Ezek ellenére saját népe körében leírhatatlan gyűlölet övezte, amit még a sokszor a sztálini mintát is túlszárnyaló személyi kultusz sem tudott minden esetben palástolni.

 

Személyes kezdeményezése volt a „Megéneklünk, Románia” (Cîntarea României) fesztiválok szervezése. Abból a célból, hogy a román népet ismét naggyá tegye, megtiltotta a fogamzásgátlók használatát. Ennek eredményeképp nyomorúságos árvaházak teltek meg a nem kívánt gyermekekkel, illetve sok gyermek megfertőződött az AIDS-szel.[6] A 80-as években már olyan törvényt hoztak, hogy a hetvenévesnél idősebb betegek nem részesülhettek kórházi, vagy háziorvosi kezelésben.

 

Minden hivatalos román újság, rádióadó, televízió napmintnap megemlítette és dícsérte ő és felesége nevét. Minden román könyvesboltban, de még kisebb könyveket is árusító standokon ott voltak a művei. A neki tulajdonított életmű több száz különféle terjedelmű könyvből, esszéből, iratból és miegyéb más írásokból állt, amelyekben „igazolni” próbálták mindenki előtt, hogy mély erkölcsiséggel bír, humanista, emberszerető, tudása egekbe törő, hihetetlen a realitás érzéke, bölcs és tévedhetetlen. Valószínűtlen azonban, hogy ennyi könyvet képes lett volna ő, vagy akár felesége megírni. Odáig mentek mindezzel, hogy a könyveket programszerűen több nyelvre lefordítatták és külföldön is terjesztették, hogy a külső közvéleményt is igyekezzenek megtéveszteni.

 

A Ceaușescu házaspár a saját születésnapjából nemzeti ünnepet csinált, amely más diktátoroknál is jellemző volt. Ilyenkor pompázatos lakomákat tartottak, hatalmas vendégsereggel, miközben emberek tömegei éheztek, mert a mezőgazdasági termékeket az államadósság csökkentése érdekében mind külföldre vitték, holott a havasalföldi terület Európában is egyedülálló termékeny talajjal rendelkezik. 1988-ban annyira nem volt élelem, hogy a maroknyi adagokért a közértekben verekedések, vagy nagyobb utcai rendbontások törtek ki. Ekkor Ceaușescu egy olyan törvényt vezetett be, amelyben megszabta, hogy a különféle társadalmi rétegek mennyi eledelt fogyaszthatnak ami abszurdumainak tetőpontja volt már. Mindezt a népesség tudományos táplálkozásának elősegítését célzó törvénynek nevezték, amely gyakorlatilag azt jelentette, hogy a nyomor Romániában törvényes, tudományos, jogos és megalapozott. Ezalatt pedig hivatalosan azt állították mind a szocialista, mind a nyugati országok előtt, hogy egyáltalán nincs munkanélküliség Romániában.

 

 A bukás és a vég [szerkesztés]  Bővebben: 1989-es romániai forradalom

 

1989 decemberében Temesváron kipattant a forradalom szikrája, és néhány nap alatt az egész ország felkelt a kommunista rezsim és személyesen Ceaușescu ellen. A diktátor december 21-ére tömeggyűlést szervezett a fővárosban saját támogatására. Az elnöki palota erkélyéről szónokolt, amikor a több százezres tömeg váratlanul a diktatúrája elleni tüntetéssé változtatta az eseményt. A katonaság nagyon gyorsan átállt (bizonyos nézetek szerint jól előkészített puccs történt)[forrás?]. A tömeg elfoglalta a televízió épületét. A korábban mindenható diktátor hatalma órák alatt semmivé foszlott és feleségével együtt helikopteren menekült el Bukarestből. A forradalom oldalára átállt hadsereg légi irányítása azonban légtérzárat rendelt el, ezért le kellett szállniuk. Gyalog indultak a közeli Târgoviște városába, ahol egy kutatóállomáshoz nyitottak be. A vállalat emberei értesítették a rendőrséget, akik elfogták és a helyi laktanyába szállították őket.

 

Ion Iliescu, a Bukarestben hatalomra került Nemzeti Megmentési Front elnöke december 24-én rendeletet adott ki egy rögtönítélő katonai bíróság felállításáról, melynek feladata a Ceaușescu-pár perének lefolytatása volt. A sebtében felállított rögtönítélő bíróság december 25-én a párt a román nép ellen elkövetett bűneiért és a nemzetgazdaság tönkretételéért halálra ítélte, és azonnal ki is végezte őket az épület udvarán. A pert a pár nappal korábban öngyilkosságot elkövetett Vasile Milea helyére maga Ceaușescu által kinevezett, de a forradalom pártjára állt honvédelmi miniszter, Victor Atanasie Stănculescu tábornok részvételével folytatták le. A bíróság tagja volt még Gelu Voican-Voiculescu (aki a Nemzeti Megmentési Front alelnöke lett), Virgil Măgureanu (aki az 1990. márciusi marosvásárhelyi események után újjáalakuló titkosszolgálat főnöke lett), és mások.

 

A kivégzés olyan gyorsított menetben történt, hogy a tárgyalás egészét rögzítő tévéstábnak nem maradt ideje áramellátást biztosítani a külső helyszínen. Bár egy kamerával így is rögzítették a kivégzés pillanatait, az utóbb nyilvánosságra került felvételekről mintegy öt perc, maga a kivégzés és az utána következő percek hiányoztak – e körülmény utóbb mindenféle spekulációkat és legendákat szült. A kivégzés után másfél évvel a hiányzó részlet ugyancsak nyilvánosságra került.

 A holttesteket álnéven temették el egy bukaresti temetőben, nehogy meggyalázzák őket;[7] ma azonban már valódi nevük szerepel a sírkövön.

Ceaușescu napjainkban [szerkesztés]A Ceaușescu névből több romániai párt próbált politikai tőkét faragni. A Ceaușescu-házaspár gyerekeit, Zoet és Valentint többször felkérték, hogy a nevük miatt csatlakozzanak valamelyik párthoz. Emellett több reklámügynökség is felhasználta képét: „reklámozott” már mobiltelefon-társaságot, rumos csokoládét, gumiabroncsot, állatvédő egyesületet, sőt, óvszert is.[8]

 A forradalom óta eltelt 20 év után a Ceaușescu-kultusz újra hódít Romániában. A romániai Soros Alapítvány 2007-es felmérése szerint a román állampolgárok egynegyede Nicolae Ceaușescut tartja az eddigi legjobb román politikusnak. Egy 2009-es CURS-felmérés szerint a románok 83%-a úgy tartja, hogy Ceaușescu nem volt rossz vezető.[9] Az egykori államelnök, diktátor tehát jó eséllyel indulna a romániai elnökválasztáson.

 

2010 júliusában gyermekeik kérésére kihantolták a Ceaușescu-házaspár feltételezett sírját, hogy DNS-vizsgálattal azonosítsák a maradványokat.[10]

 Temesvár 1989 a forradalom:

  Az utolsó beszéde:

1989 december 21.

 

Vagyona :

Visszaszáll Valentinra a Ceausescu-vagyon ?

Visszakapta a román állam által elkobzott vagyontárgyai egy részét Valentin Ceausescu, az 1989-ben kivégzett diktátorpár fia. A politikával szemben mindig távolságtartást tanúsító, 61 éves fizikus hosszú évek óta küzd a bíróságon értékes festményeiért, műtárgyaiért, amelyek birtokbavételéért most végrehajtóval fenyegeti a bukaresti Sz

Sokan szélmalomharcnak vélték Romániában, ahogy az egykori diktátorházaspár, Elena és Nicolae Ceausescu utódai éveken keresztül küzdöttek azért, hogy méltósággal ápolják szüleik emlékét, visszakapják a családi vagyon őket megillető részét. A három Ceausescu gyerek közül a legfiatalabb, az „aranykorszakban” magas rangú politikai tisztséget is betöltő Nicu 1996-ban, 45 éves korában bekövetkezett halála okán nem csatlakozhatott testvérei kezdeményezéseihez. És talán jobb is, hogy így történt: agresszív és gátlástalan stílusa, kicsapongó életmódja miatt ugyanis a román társadalom szemében a kommunizmus első számú aranyifjaként maradt meg, aki az 1989-es rendszerváltás elmaradása esetén nagy esélyekkel léphetett volna apja nyomdokaiba. Ezzel szemben bátyja és nővére, Valentin és Zoe közel sem keltett ekkora ellenszenvet Romániában, amiben közrejátszott, hogy sem a forradalom előtt, sem utána nem éltek kirívóant. A matematikus végzettségű Ceausescu lány is többnyire csak azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy pert indított a román állam ellen, mivel nem volt meggyőződve arról, hogy az 1989 karácsonyán agyonlőtt szülei valóban a bukaresti Ghencea temetőben nyugszanak. Noha az igazságszolgáltatás arra kötelezte a bukaresti védelmi minisztériumot és a temetőgondnokságot, hogy dokumentumokkal bizonyítsa a holttestek pontos nyugvóhelyét, a szülei exhumálását követelő Zoe Ceausescu három évvel ezelőtt bekövetkezett halálával a per is elült. Nem hagyta viszont annyiban a harcot az idősebbik Ceausescu fiú, aki húgával együtt tíz évvel ezelőtt fordult bírósághoz 1989-ben elkobzott vagyontárgyaik visszaszolgáltatása érdekében. Valentin – aki a közhiedelemmel ellentétben a diktátorpár vér szerinti és nem fogadott gyermeke – festményeket, műtárgyakat, ékszereket, bútorokat, elektronikai cikkeket követel a román államtól. Ezeket az ügyészség húsz évvel ezelőtt kobozta el, amikor a nemzetgazdaság aláásásának gyanújával mindhárom Ceausescu csemete ellen eljárás indítottak (közülük csupán Nicu kapott börtönbüntetést). A javak közül a legértékesebb tétel az a mintegy félszáz olajfestmény, amely olyan művészek szignóját viseli, mint Pallady, Tonitza, Patrascu vagy Ciucurencu, de szerepelnek a gyűjteményben Goya- és Baba-grafikák, ikonok és fából készült maszkok is. Ezek felét egy nemrég született, jogerős ítélet alapján a bukaresti Szépművészeti Múzeum visszaszolgáltatta, örökösként a húga és öccse vagyonára is igényt tartó Valentin Ceausescu azonban jogot formál a többire is, és ennek érdekében már bírósági végrehajtóhoz fordult. Erre a lépésre szüksége is volt: Roxana Teodorescu, a Szépművészeti Múzeum igazgatója szerint ugyanis a Ceausescuéktól lefoglalt műtárgyak a román nemzeti örökség részét képezik, amelyek fenntartására tetemes összegeket költött a közgyűjtemény, ezért nem hajlandó megválni azoktól. A Valentinnak kedvező bírósági végzést figyelembe véve mégis úgy tűnik, mindez csak idő kérdése, ellentétben például azoknak a holmiknak a visszaszolgáltatásával – ékszerek, ruhák, órák –, amelyeket lefoglalásuk után nem sokkal bizományi áruházakban értékesítettek a bukaresti ügyészek. Radu Antal, Valentin Ceausescu ügyvédje közölte, a vagyon eme részéért védence kártérítést követel a hatóságoktól.

 

Nemrégiben Ceausescu fia nyilatkozata:

A diktátor józanabb gondolkodású fia, Valentin – aki egyébként két évtizedig dolgozott a Bukarest melletti atomfizikai kutatóintézetben – az elmúlt napokban azt nyilatkozta egy fővárosi lapnak, hogy jobb lett volna, ha elfogásuk után szüleit azonnal megölik, mert azzal több száz ártatlan ember életét lehetett volna megmenteni.
Az egyébként a sajtóban ritkán szereplő Valentin Ceauşescu szerint apja elrugaszkodott a valóságtól, tanácsadói pedig félrevezették. Tévesen ítélte meg a nép haragját, azt hitte, hogy a Szovjetunió akarja megdönteni hatalmát – mondta a diktátor nagyobbik fia. 1989. december 25-én egy rendkívüli katonai törvényszék vagyonelkobzásra és halálra ítélte Nicolae és Elena Ceauşescut. Az elfogása és kivégzése között eltelt három nap alatt az utcai lövöldözésekben több mint ezren haltak meg.
A most 61 éves Valentin Ceauşescu televízión látta a tárgyalást. „Szégyelltem, hogy román vagyok. Nem éreztem, hogy ők a szüleim" – nyilatkozta a forradalom húszadik évfordulóján.

Irta az Erdely ma itt:

 http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=62761&cim=valentin_ceau%C5%9Fescu_jobb_lett_volna_ha_elobb_megolik_a_szuleimet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Tőkés László -Nicolae Ceausescu bukása
ERDÉLY-SZÉKELYEK-SZÉKELY RECEPTEK-SZÉKELY NÉPHAGYOMÁNYOK - © 2008 - 2024 - ad-vesz.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat