ERDÉLY-SZÉKELYEK-SZÉKELY ÍZEK RECEPTEK-SZÉKELY VICCEK-MAGYARORSZÁG MA

ERDÉLY-SZÉKELYEK-RÁKOS DAGANAT MEGELŐZÉS-SZÉKELYFÖLD TÖRTÉNELEM ÉS MAGYAR NÉPHAGYOMÁNYOK

Tőkés László európai parlamenti képviselő az erdélyi magyar közösség megfélemlítésének szándékát látja abban, hogy a bukaresti politikai vezetők meg akarják őt fosztani a Románia Csillaga érdemrendtől – derült ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének szombaton szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyilatkozatából.

1989-temesvar.jpg 

„Az ellenem felhozott, szavaimat elferdítő vádak és kitalált rágalmak természetük szerint mind etnikai jellegűek. Azért aláznak meg emberségemben, azért hangzik el ellenem ismételten ádáz gyűlöletbeszéd, valós érdemeimtől azért akarnak megfosztani, mert magyar vagyok, és – mint a jó román a románsága mellett – a magyarságomért kiállok" – fogalmazott Tőkés, emlékeztetve: több román politikus indítványozta, hogy vonják vissza tőle román állami kitüntetését, amelyet az 1989-es romániai rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért kapott 2009-ben. Az EP-képviselőt azzal vádolják, hogy megkérdőjelezte Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, amikor azt javasolta: Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében úgy, ahogy azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében.

Egykori temesvári lelkipásztorként Tőkés kinyilvánította, hogy 1989-ben élete kockáztatásával nem érdemekért és kitüntetésért, hanem meggyőződésből szállt szembe a Ceauşescu-diktatúrával, húsz év elteltével kapott kitüntetése pedig valamennyi temesvári hős és ellenálló érdemeinek az elismerését jelentette.

„Minekutána Temesvártól „ellopták a forradalmat", 2009-ben a Románia Csillaga érdemrend bizonyos fokig igazságot szolgáltatott a mártír városnak. Amennyiben most visszaveszik az érdemrendet, ez megint csak Temesvár forradalmi múltjának a semmibe vételét jelentené, továbbá a jelenleg végbemenő kommunista típusú visszarendeződésnek lenne újabb bizonyítéka" – állapította meg az EMNT elnöke.

Szerinte az érdemrend visszavonásával példát akarnak statuálni, saját politikai érdekből, illetve az önrendelkezési jogait egyre erőteljesebben követelő magyar közösség megleckéztetése és megfélemlítése céljából. Tőkés szerint a román politikusok kezdeményezésének etnikai indíttatására vall, hogy a korrupció vádjával börtönbüntetésre elítélt Adrian Năstase szociáldemokrata exminiszterelnöktől nem vették el a kitüntetést.

 

 

2015 TAVASZ

Etnikai feszültségkeltéssel vádolta a kétnyelvű marosvásárhelyi utcanévtáblák miatt bírsággal fenyegetőző helyi rendőrfőnököt csütörtökön Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, és a tisztségviselő leváltását követelte.

 

Marosvásárhelyi utcanévtáblák: a rendőrfőnök leváltását követelik

A marosvásárhelyi városi rendőrség több millió forintnak megfelelő bírságot helyezett kilátásba hétfőn azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akik nem távolítják el házukról a civil önkéntesek által készített kétnyelvű utcanévtáblákat. Az MPP elnöke szerint Valentin Bretfelean rendőrparancsnok nem először provokálja a magyar közösséget, és méltatlan arra, hogy a marosvásárhelyi polgárok adójából működtetett helyi rendőrséget vezesse. Biró ugyanakkor rámutatott arra is: másutt is üldözik a román hatóságok a magyar feliratokat.

Az MPP marosvásárhelyi sajtóértekezletén Vass Imre, a közeli Makfalva község MPP-s polgármestere arról számolt be, hogy Maros megye prefektusa a községhez tartozó Hármasfaluban kihelyezett, a településrészek történelmi megnevezéseit magyarul és románul feltüntető feliratok eltávolítására szólította fel a község polgármesteri hivatalát
Az 1968-as közigazgatási átszervezésnél összevont három falu - Székelyszentistván, Csókfalva és Atosfalva - történelmi megnevezése 2013-ban, községi tanácsi határozat alapján, idegenforgalmi célzattal került ki az műút mellé, a hivatalos helységnévtábláktól mind méretükben, mind színükben eltérő táblákon.

A polgármester szerint az a kifogás, hogy a magánterületen lévő táblák veszélyeztetik a közlekedést immár a harmadik ürügy, amivel a Maros megyei prefektusi hivatal a történelmi megnevezések eltávolítását próbálja elérni, ezért az Európa Tanács emberi jogi szervét, a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottságot (ECRI) is tájékoztatták arról, hogy a román kormány képviselői magyar feliratok miatt zaklatják a helyi közösséget.

A magyar feliratok üldözése kapcsán Biró Zsolt megjegyezte: a hatóságok kettős mércét alkalmaznak, hiszen a Segesváron kihelyezett kétnyelvű - román és német - utcanévtáblák senkit nem zavarnak. Biró hozzátette, nem szeretné, hogy csak akkor kerüljenek ki kétnyelvű utcanévtáblák Marosvásárhelyen, amikor az itteni magyarság aránya is annyira lecsökken, mint az - elmúlt évtizedekben tömegesen elvándorolt - erdélyi szászoké.

 

A román kormány nemet mondott az útfelújításra

Beadvánnyal fordult Borboly Csaba, a székelyföldi Hargita megye önkormányzatának elnöke Liviu Dragnea regionális fejlesztési és közigazgatási miniszterhez, mert egyetlen Hargita megyei út felújítását sem foglalták bele a kormány 2015-ös Helyi Fejlesztési Programjába.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa azt kéri, hogy a kormány egészítse ki a támogatási listát, és Hargita megyei utak felújítására is juttasson támogatást.

„Valószínűleg mi vagyunk az egyetlen olyan megye az országban, ahová nem utaltak ki támogatást a megyei utak felújítására. Ilyen körülmények között az utak járhatóságát is nehezen fogjuk tudni biztosítani, ami elfogadhatatlan a megyénk lakosságával szemben. Több fontos megyei út állapota miatt tartottak már tiltakozó akciót a helyiek, forrás hiányában azonban nem tudunk lépni. Azon dolgozunk, hogy fiataljaink elvándorlását megállítsuk, de ha az alapvető infrastruktúrát sem tudjuk biztosítani számukra, hogyan tudjuk meggyőzni őket az itthon maradásról?” – idézte Borboly Csabát a közlemény.

A Világbank nemrégiben készült felmérése szerint Hargita megyének 166 millió euróra (49,8 milliárd forint) lenne szüksége a 845 kilométert kitevő megyei úthálózata teljes felújításához. A kormányprogram keretében 2014-ben 7 millió eurót (2,1 milliárd forint) kapott, 2015-re pedig egyáltalán nem kapott támogatást útfelújításra.

Románia megyéi közül Hargita megyében a legmagasabb (85 százalékos) a magyarok aránya. A megye mintegy 305 ezer lakosából közel 259 ezren nyilvánították magukat magyarnak a 2011-es népszámláláson.

Romániában bárhol, bármikor el szabad énekelni a magyar himnuszt

A sepsiszentgyörgyi bíróság ítélete szerint bárhol, bármikor szabad énekelni a magyar himnuszt – írja a Háromszék napilap. A bíróság elsőfokú döntésében érvénytelenítette azt a jegyzőkönyvet, melyben Kovászna megye prefektusa 350 ezer forintnyi bírságot rótt ki a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetére.

A bíróság indoklása szerint a büntetést nem a megfelelő jogi személyre rótták ki: a trianoni megemlékezést, melynek végén – a prefektus által kifogásolt módon – a magyar himnuszt elénekelték, a párt városi szervezete tartotta, a büntetést viszont a megyei szervezetre rótták ki. Ugyanakkor sem a városi, sem a megyei szervezet nem jogi személy, így nem is bírságolható.

A bíróság arra is hivatkozott, hogy a kormányhatározat, amire a prefektus hivatkozott, nem is tartalmaz megkötést más államok himnuszaira vonatkozóan, csak annyit ír elő, hogy a hivatalos ünnepeken fel kell csendülnie a román himnusznak is.

Az ítéletben az is szerepel, hogy jogi személy nem tud himnuszt énekelni, így nem is bírságolható meg ezért. Egy tömegrendezvényt szervező jogi személy ellen csak akkor lehet büntetést kiszabni, ha nem teljesíti a rendezvényszervezés kötelező feltételeit. Amit nem tilt a törvény, azt tulajdonképpen engedélyezi – áll az indoklásban.

 2018 Julius

 

A bukaresti parlament két kisebb ellenzéki pártjának vezetője sértőnek nevezte Orbán Viktornak és Semjén Zsoltnak a román centenáriummal kapcsolatban a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen (Tusványoson) tett kijelentéseit.

 

Eugen Tomac, a Traian Basescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke vasárnapi sajtóértekezletén úgy értékelte: a magyar miniszterelnök primitív, sértő, a románokat lekezelő hozzáállással jött Romániába, hogy kioktassa Bukarestet arról, miként kellene bánnia állampolgáraival (az itt élő magyarokkal).

 

Szerinte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes átlépte a diplomáciai kapcsolatokban megszabott határvonalat, amikor - értesülése szerint - olyan megjegyzést tett, hogy nem szeretné, ha a román külügyminisztérium meghívná a magyar nagykövetet a román nemzeti ünnepre.

 

Tomac felszólította Klaus Iohannis román államfőt és Viorica Dancila miniszterelnököt, hogy azonnal reagáljanak ezekre a kijelentésekre. A PMP elnöke hozzátette: Romániának "sikerült tökéletesen integrálnia" a magyar közösséget 1990 után, amely szerinte mindent megkap, ami egy kisebbség számára szükséges ahhoz, hogy megőrizze sajátosságát és identitását.

 

 

 

"Éppen ezért úgy véljük, hogy az ilyen nyilatkozatok itt, Románia területén, egy különlegesen fontos évben, a román állam megsértését jelentik" - mondta Tomac.

 

 

 

Vasárnap Victor Ponta volt miniszterelnök, az ellenzéki Pro Románia párt elnöke közösségi oldalán azt írta: a románoknak ünnep a centenárium és Orbán Viktornak inkább hallgatnia kellett volna erről.

 

"Látnunk kell, micsoda különbség van a nemzet 1918-as és mai vezetői között. Ha ma Romániának tiszteletet parancsoló vezetői lennének, Orbán Viktor nem engedhetné meg magának, hogy idejöjjön hozzánk megsérteni minket" - fogalmazott a volt miniszterelnök.

 

Szerinte azonban a magyar kormányfő tudja, hogy a mai bukaresti vezetők példaképüknek tekintik és pénzért, vagy személyes érdekeikért mindazt hajlandók eladni neki, amit az utóbbi száz évben elért az ország.

 

Orbán Viktor a Tusványos zárónapján tartott előadásában szombaton egyebek mellett partnerséget ajánlott Magyarország szomszédjainak, hogy a magyarokkal közösen építsék újjá a Kárpát-medencét, teremtsék meg a gyorsvasút- és autópálya-összeköttetéseket, kössék össze az energiahálózatokat, valamint hangolják össze a haderőfejlesztéseket. Hozzátette: a közös építkezéshez kölcsönös tiszteletre van szükség.

 

Orbán Viktor jelezte: a magyarok megértik, hogy a románság számára ünnep az idei centenárium (az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés), de annak megértését kérik, hogy a magyarok számára "ezen nincs mit ünnepelni".

 

AZÉRT SZÉKELYFÖLD LEHETNE FÜGGETLEN AHOGY MOLDOVA IS AZ LEHETETT meg sok más kis állam.EZ A SOK MOCSOK MEGSZÜNNE.

2018 Augusztus:

Székelyföld: ahol bevisznek egy zászlóért a román rendőrök, erre mindenki kitűzi a zászlót

Aztán egy kényelmetlen, hálókocsi felső ágyán, 190 centi magas férfiként, részegen eltöltött éjszakával később befutott Brassóba a vonat, és minden olyan volt, mint 15 évvel korábban, csak a lejről húztak le egy csomó nullát.

Az erdélyi városok nem sokban különböznek a kelet-magyarországi városoktól, talán lepukkantabbak. Ami más, mint Magyarországon, az a Hargita medvék járta hegyei között kezdődik. Azok között a fenyőfás, sziklákkal és birkanyájakkal telehintett meredélyek között, ahol nem lepődnék meg, ha Szőts István vagy Tamási Áron karaktereibe botlanék.

Bárkivel beszélünk – székelykapukat faragó mesteremberrel, üres falu utolsó háza tornácán ülő nyugdíjassal, csíkszeredai hokissal –, fel sem vetődik, hogy ne lenne fontos a magyarságuk. Sőt, kisebbségi magyarként sokkal erősebben ragaszkodnak hozzá. Az világlik ki a szavaikból, hogy a román állam nem segíti, hanem nehezíti az életüket.s, csak már leginkább baseballsapkákban és elnyűtt pólókban járnak.

Persze, hogy fontos, hogy magyar vagyok. Már hogyne volna az!

– mutatja Szabó Gábor, fafaragó-mester az ajtajára faragott Nagy-Magyarországot. Büszke zetelakai székely ember, aki mind az 53 kapuját teljes lélekkel faragta, hiába már „inkább autók járnak be rajtuk, nem szénás szekerek”. A funkció már a múltba vész, de a nemzeti büszkeséget ugyanúgy hirdeti minden egyes kapu.

Mint ahogy a házak homlokzatára tűzött székely zászlók is. Karcfalván egy egész utca hosszában, minden házon lobognak a türkiz-sárga zászlók.

A környékről valakit elvittek a rendőrök – román rendőr nem viccel! – egy székely zászló miatt: hát mindenki kitűzte.

Bárkivel beszélünk – székelykapukat faragó mesteremberrel, üres falu utolsó háza tornácán ülő nyugdíjassal, csíkszeredai hokissal –, fel sem vetődik, hogy ne lenne fontos a magyarságuk. Sőt, kisebbségi magyarként sokkal erősebben ragaszkodnak hozzá. Az világlik ki a szavaikból, hogy a román állam nem segíti, hanem nehezíti az életüket.

Persze, hogy fontos, hogy magyar vagyok. Már hogyne volna az!

– mutatja Szabó Gábor, fafaragó-mester az ajtajára faragott Nagy-Magyarországot. Büszke zetelakai székely ember, aki mind az 53 kapuját teljes lélekkel faragta, hiába már „inkább autók járnak be rajtuk, nem szénás szekerek”. A funkció már a múltba vész, de a nemzeti büszkeséget ugyanúgy hirdeti minden egyes kapu.

Mint ahogy a házak homlokzatára tűzött székely zászlók is. Karcfalván egy egész utca hosszában, minden házon lobognak a türkiz-sárga zászlók.

A környékről valakit elvittek a rendőrök – román rendőr nem viccel! – egy székely zászló miatt: hát mindenki kitűzte.

Úz-völgye Hargita megye egyik legkeletibb, mára elnéptelenedett települése.

A terület közigazgatásilag Csíkszentmárton községhez tartozik, bár távolságra közelebb fekszik a már Bákó megyében található Dormánfalvához (Dărmănești). A Kárpátok gerincétől keletre, Moldva felé folyó Úz-völgyében mind az első, mind pedig a második világháborúban súlyos harcok folytak: véres csatákat vívott a magyar hadsereg az orosz, illetve szovjet erőkkel támogatott román hadsereggel. Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye, a temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak. Az emlékhelyet a magyarság egyik legkeletibb bástyájaként tartják számon, minden év augusztus 26-án százak gyűlnek össze, hogy leróják kegyeletüket az egykori határvédők előtt. Több civil szervezet és számos magánszemély hivatásszerűen, kötelességtudóan tartja rendben a területet, óvja, védi a kereszteket, kutatja az itt elhunyt hősök emlékét. Hiányzó fakeresztek helye a magyar katonai temetőben, Úzvölgyében. Fotók: MTI/Kátai Edit Ebben a kegyeletteljes közegben jelent meg egy nagyméretű ortodox kereszt és 52 darab kisebb méretű betonkereszt, amelyeket a magyar hősi temető sétányára és a még fel nem tárt katonasírokra építették rá. Tették mindezt előzetes egyeztetések nélkül, holott erre a hadisírok gondozására vonatkozó, Románia és Magyarország közötti államközi egyezmény kötelezi az érintett feleket. A moldvai település önkormányzata márciusban hozott határozatot a terület átminősítéséről, és – amint közölte – a „nemzetközi katonatemető” román parcellájának a létesítéséhez a román védelmi minisztérium jóváhagyását is megszerezte. Csíkszentmárton önkormányzata a határozat visszavonására szólította fel Dormánfalvát, és pert helyezett kilátásba. Míg a Bákó megyei hatóságok a román hadügyminisztériumra hivatkoznak, addig nem hivatalos forrásból úgy értesültünk, hogy a minisztériumban nem tudnak az esetről. Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere az MTI-nek adott nyilatkozatában önkényesnek, kegyeletsértőnek, és hatalomfitogtatónak tartotta a dormánfalviak temetőfoglalását. Elmondta: az úzvölgyi katonatemető az általa vezetett község leltárában szerepel, a település vagyonát pedig legutóbb 2010-ben erősítette meg a román kormány egy kormányhatározattal. Hozzátette: a temetőt az 1916-os román betörés, majd a románokat kiszorító csatákban elesett osztrák-magyar katonák számára létesítették 1917-ben. Az itt eltemetett katonák többsége a miskolci 10-es gyalogezredhez tartozott, és legtöbbjük magyar volt, részletezte. - a Maszol.ro portálról

Gergely András továbbá kifejtette, a temetőt az elmúlt években önkormányzati forrásokból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak, amelyekre felkerültek az Úz folyó völgyében vívott csatákban elesett magyar katonák nevei. A felújítás még nem fejeződött be, további két sor fakereszt felállítását tervezték. A román katonáknak állított betonkeresztek egy részét a temető sétányára, másik részét a magyar katonák még meg nem jelölt sírjaira állították. Borboly kéri a határozat megállítását a Bákótól Hargita Megye Tanácsának elnöke az ügyben közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott: magánszemélyként közérdekű adatigényléssel fordult a moldvai város vezetőségéhez, információt kérve a haditemetőben felállított emlékmű elkészítésének közbeszerzési eljárásáról és építkezési engedélyéről. Rámutatott, Csíkszentmárton község polgármesterével már a román emlékmű terveinek megismerését követően lépéseket tettek a Bákó megyei hivatalok felé, a megyei tanácselnök elnök megoldást a Bákó megyei kormánybiztost és Andrei Jean-Adrian Hargita megyei prefektust is felkérte, hogy lépjen fel az ügyben. „Az ilyen egyoldalú lépések nem szolgálják az etnikai békét. Mi tiszteljük minden elesett katona emlékét, nemzetiségtől függetlenül, de nincs rendben a Bákó megyeiek egyoldalú lépése. Kértük az építkezési és egyéb engedélyek másolatát a felállított emlékmű kapcsán, és bízunk benne, hogy a törvény Bákó megyében is érvényes, nem csak az ország többi részén. Mi próbáltuk a viszonyt rendezni a szomszéd megyével, tavaly ősszel újult erővel fogtunk neki a határvita rendezésének, valamint utat építünk a két megyét összekötve, de az ilyen egyoldalú lépések nem szolgálják egy normális viszony kialakítását” – jelentette ki nyilatkozatában Borboly Csaba, aki közösségi oldalán közzétett felhívásában arra biztat mindenkit, hogy a lehető legtöbb háttérinformáció összegyűjtésével segítsék a hivatalos lépések megtételéhez. Mivel az ortodox húsvétot követően május elseje is szabadnap, legközelebb május 2-án tartanak majd nyitva az illetékes hivatalok. Csütörtökre minél több anyagot igyekeznek előkészíteni ebben az ügyben Hargita Megye Tanácsa részéről. Kelemen Hunor levelet intézett a miniszeterelnökhöz "Politikailag tűrhetetlen, közigazgatásilag törvénytelen, hogy román katonasírok parcelláját hozták létre Úzvölgye katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kértek volna a temető tulajdonosától, Csíkszentmárton önkormányzatától" - erről Kelemen Hunor levélben tájékoztatta Viorica Dăncilă miniszterelnököt, akitől azt kérte, hogy közigazgatási eljárás útján állítsa le az építkezést az ügy tisztázásáig. Az RMDSZ tiltakozik a lépés ellen, amelyet törvénytelennek és kegyeletsértőnek tart. „Mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhely-állítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát” – áll Kelemen Hunor levelében.  - a Maszol.ro portálról

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 261
Tegnapi: 249
Heti: 1 212
Havi: 2 055
Össz.: 1 169 744

Látogatottság növelés
Oldal: ERDÉLY MA
ERDÉLY-SZÉKELYEK-SZÉKELY ÍZEK RECEPTEK-SZÉKELY VICCEK-MAGYARORSZÁG MA - © 2008 - 2020 - ad-vesz.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »