KARÁCSONY (dec 25, 26)

Az egész világ számára a béke, a szeretet ünnepe. Jézus születésének napja, az egyház egyik legnagyobb ünnepe. Hazánkban számos népszokás, hiedelem kapcsolódik Ádám-Éva napjához (december 24.), valamint Karácsony napjaihoz (december 25,26).
December 24-ét karácsony böjtjének is nevezzük, ez a nap az ünnep kezdete. Dologtiltó napnak tartották, csupán a takarítás és a sütés-fõzés volt e napon engedélyezett. A férfiak a ház körül tettek rendet, s az állatokat látták el, az asszonyok, lányok pedig a házban, fõleg a konyhában tevékenykedtek.
A karácsonyi asztalt ünnepélyesen megterítették, az abroszt csak ezen a napon használták, melynek mágikus erõt tulajdonította. A következõ évben ezt az asztalkendõt használták a gabona vetésénél, valamint ezzel takarták le a beteget. A karácsonyi vacsora rangját jellemzi az alábbi szólás:
\"Karácsonykor kalácsot, húsvétkor kenyeret, pünkösdkor, ahogy lehet.\"
Az ünnepi vacsorának szigorú rendje volt. Többhelyütt fokhagyma volt az étkezés \"elsõ fogása\", melynek egészségmegóvó hatást tulajdonítottak. Népszerûek voltak a babból, lencsébõl, mákból készült ételek, ezek a gazdagságot voltak hivatottak jelképezni. Az ünnepi vacsorához tartozott még az alma is, melyet a gazda annyi részre vágott, ahányan az asztalt körülülték. mindenki kapott egy gerezdet, s miközben elfogyasztották egymásra gondoltak, ezáltal az elkövetkezendõ évben sem feledkeznek meg egymásról.
A vacsora közben keletkezett morzsát megõrizték; használták orvosságként, szerelem felkeltésére, rontás ellen. Szokás volt Szentestén a kántálás. gyermekek csapatostul járták a falut, köszöntõket mondtak, énekeltek, amelyért diót, almát, esetleg pénzt kaptak. A pásztorok vesszõvel jártak köszönteni, a házaknál elmondott jókívánságok után a gazdasszony kihúzott egy vesszõt a csomóból, azzal jelképesen \"megvesszõzte\" a pásztorokat s ajándékokkal viszonozta a köszöntést. ez a szokás a ermékenység-varázslás része volt. Az est további részét általában kártyázással töltötték, mégnem eljött az idõ, hogy az éjféli misére menjenek. Oda magukkal vitték a Luca-széket, melyre ha felálltak meglátatták a falu boszorkányait.

Karácsony, Szilveszter Székelyföldön
Az egyházi év ünnepei közül a legkiemelkedõbb, a béke, a szeretet ünnepe a karácsony, amelyre minden családban már hetekkel elõtte elkezdõdik a készülõdés. Karácsonyra ölik le a disznót

, karácsonyra sütik

fõzik a töltött káposztát,

 

 

ami az ünnepek végéig kitart. Advent utolsó hetében különösen sok a tennivaló, mert a sütés, fõzés mellet a házat is kitakarítják, felsúrolják.

Szenteste minden családban fenyõfát díszítenek, gyertyát gyújtanak és csendes imádkozással várják a kántásokat. Régen a legények egy-egy csoportja járta végig a falut, hogy énekszóval adja hírül az Úr Jézus születését és áldott karácsonyt kívánjon. Ma a falubeli zenészek, cigányok járnak házról házra köszönteni.

A köszöntés után aki csak teheti elmegy az éjféli misére, esti istentiszteletre. Onnan hazaérve áldott ünnepeket kívának egymásnak, jelezve, hogy megkezdõdött az ünnep, amely együtt jár a pihenéssel. Ilyenkor nem dolgozik senki, csak a legszükségesebb házi és házi és házkörüli munkákat végzik el. Karácsony mindhárom napján délelõtt templomba mennek, délután pedig a rokonokat, barátokat látogatják meg.

Az éjféli misérõl hazafelé tartva - de késõbb is az ünnepek alatt - sokan fürkészik a csillagos égboltot, mert ekkor az idõjárásból a jövõ évi termésre lehet következtetni. Úgy tartják:

Ha csillagos az ég boltozatja
Tele lesz búzával a kamra.
De ha felhõ borítja az eget
Éhezni fogsz eleget.

Karácsonykor az ünnepi ebéd általában töltött káposzta, sült hús és kalács. Babot, lencsét ilyenkor nem szabad fõzni, mert

Aki karácsonykor paszult eszik
Ezt az új évben a kelevények eszik.

Ünnep elsõ és másodnapján történik - pálinka, bor és kalács mellett - az Istvánok, Jánosok köszöntése, amelyen csak a meghívott vendégek rokonok, barátok vesznek részt.

December 28-án a gyermekek körében szokásos az aprószentekelés. Ekkor a fiúk végigjárják a falut és egy kis köszöntõ versike kíséretében megveregetik a lányokat, asszonyokat, akiktõl némi aprópénzt kapnak jókívánságaikért.

Szilveszter estéjén a falu apraja nagyja hálaadó istentiszteletre megy, éjfélkor pedig minden templomban harangszóval búcsúztatják az óesztendõt és köszöntik az újat. A fiatalok báloznak, vidám multságokkal várják az újesztendõt.

Újév reggelén a férfiak köszönteni járnak a rokonokhoz, barátokhoz. Asszonyok ekkor nem lépnek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendõt jelent.

A betlehemezes

A karacsonyi unnepnek mar regota resze ez a dramatikus jatek, amelyet eredetileg a templomokban vagy azok elott adtak elo. A jatek Jezus szuletesenek fontosabb esemenyeit mutatja be a Biblia alapjan. Ez a szokas idovel elszakadt a templomoktol es szamos valtozatban nepszokaskent elt tovabb. A legregibb ismert magyar nyelvu betlehemes jatek szovege a vaci egyhazmegyei konyvtarbol kerult elo. Liptay Istvan ecsegi plebanos jegyezte fel 1684 es 1694 kozott.

Betlehemezni altalaban karacsony delutanjan indultak a fiatalok, s keso estig sorba jartak a falu portait. Napjainkban ketfele betlehemezo szokas ismeretes: az egyik az elo szereplokkel, a masik babfigurakkal jatszott valtozat. Mindket fajtajat hasonlokeppen jatszak, azonos szereplokkel (pasztorok, angyalok, Maria, Jozsef). A betlehemezes fontos kelleke a kis templom, melynek belsejet a bibliai tortenet szereploi nepesitenek be, egyikbol sem hianyozhat a kiralyokat Betlehembe vezeto csillag.

A babtancoltato betlehem foleg a Balaton-felvideken szokas, ugyanazt a tortenetet kis babszinpadon babfigurakkal adjak elo. A kozepkorban ezt a jatekot az oltaron mutattak be, s mivel kesobb vilagi elemek is szovodtek az eloadasba, kitiltottak a templombol. Ugyancsak a Dunantulon terjedt el a Szallast keres a szent csalad elnevezesu szokas. Egy-egy faluban 10-15 csalad vesz reszt a jatekban, egy festett szentcsalad-kepet december 15-tol kezdve minden nap hangos enekszoval mas-mas hazba koltoztetnek.

ADVENT - LUCA

A szó latin eredetû, jelentése: megérkezés, az Úr érkezése. A karácsonyra való elõkészület ideje, kezdete András naphoz (nov.30) legközelebb esõ vasárnap. Bod Péter ref. lelkész, egyházi és történetíró ezt írta a 18. század közepén:
\"így neveztetnek a mostani rendtartás szerént a karácson elõtt való négy hetek. Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kezdi most is a görög eklézsiában négy hetekre szoríttatott ilyen fundamentomon, mert a Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon. Midõn a testben megjelent. Midõn a szívbe beszáll és az embert megtéríti. Midõn halála óráján elmégyen az emberhez. Midõn eljõ az utolsó itéletre. Rendszerint kezdõdni szokott Szent András napján.\"
Régen éjféli harangzúgók jelezték kezdetét, egyben az egyházi év megnyitását is. Egykoron a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak, ezen idõ alatt, falun hajnali misére jártak, amit a középkorból eredeztetett kifejezésekkel angyali vagy aranyos misének is hívtak, és Szûz Mária tiszteletére ajánlottak.
Általában az egyházi ünnepekhez különféle hiedelmek, babonák társulnak. Advent idõszakához is kötõdik néhány ilyen. Pl.:
- az eladósorban levõ lány a hajnali misére való elsõ harangozáskor a harang kötelébõl három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kisérõje legyen.
- az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettõl édes legyen a nyelvük, s mielõbb férjet \"édesgessenek\" magukhoz.
- Erdélyben volt szokás, hogy a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni.
- az Ipoly mentén járta az a hiedelem, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul.
- Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek jártak, kiknek a szájukból tûz áradt. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint olvasóval (rózsafüzér) lehetett védekezni.
Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, meglehetõsen jó alkalmat adva a varázslásra. Az Egyház ajánlja ezen idõszak szentjeinek segítségül hívását. (András, Borbála, Luca, stb.)
A néphit kapcsolatba hozza saját mágikus várakozásait az említett szentekkel, de nem csupán a vallás tanítása alapján, hanem mágikus hatalmat is tulajdonít neki.

Modern rohanó életünkben a szivük, lelkük mélyén mi is várakozunk valamire, valakire. Ez a négy hét a \"szent várakozás\" idõszaka. Várjuk a Messiást, mert tudjuk \"eljõ és nem késik\".

\"Ó szent magány, szép csönd, ó szûz nemesség,
Szívem adventje, hófehér roráte,
Ó áldott angelusz, ó tiszta áve!\"
/Juhász Gyula/

BORBÁLA

Ünnepe december 4. Védõszentje bányászoknak, tüzéreknek, váraknak.
A legenda szerint Kisázsiában élt és kereszténységéért lefejezték Szent-Borbálát. Hajdan a lányok pártfogójuknak tekintették, ezen a napon a cseresznyefa ágát vízbe tették, az ha karácsonyra kivirágzott, az házasságot jelentett.
Délnyugat Magyarországon e napon tilos volt mindenféle nõi munka. Egyes helyeken a férfi vendég nem volt szivesen látott, mert elvitte a ház szerencséjét.

MIKLÓS

Ünnepe december 6. Szent Miklós püspök emléknapja. A keleti egyház legjelentõsebb szentje, a görög katolikusoknál ma is kötelezõ ünnep.
Szent Miklós püspök a 4. században élt a kisázsiai Myrában. Segítette a szegényeket, nincsteleneket. A legenda szerint egyszer egy nyitott ablakon dobott be aranyakat három hajadonnak, kik ezáltal tisztességgel férjhez mehettek.
Innen ered a szokás, hogy gyermekek a mai napig kiteszik az ablakokba kitisztított cipõiket, s várják a jóságos Mikulás bácsit, aki piros ruhába öltözve, fején püspöksüveggel, hátán puttonnyal járja az országot-világot, megajándékozza a \"jó gyermekeket\".
A történetet Péchy Ferenc 1529-ben versben örökítette meg, Anthonius Manicellus Veliternus humnuszának fordításában:


Légy most segítség Szent Miklós minekünk,
Kik idnepedet és téged tisztelünk,
Légy te Szent Miklós tanuló ifjaknak
Mi segedelmünk.
Az kik tanóságra nevedbe adatnak
És tanóságot nagyon gyakorolnak,
Bûnt te nevedben eltávoztassanak
szent Miklós püspök.

Szegény embernek három szûz leánya,
Kiket akar vala gonosz bûnre adni,
Õ szüzességek megmaradott vala
Te kencsed mia.

Nagyon téged kiáltanak és téged tisztelnek,
Kiket vizeknek habjai fenyegetnek,
Kik drágaságba hozzád evöltenek:
Segítség leszel nekik.

LUCA

Ünnepe: december 13, az év legrövidebb napja.
\"Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja.\"
Ehhez a naphoz az ország minden részében sok-sok hagyomány, babona társul. Nógrád megye falvaiban is különbözõ hiedelmek maradtak fönn még a mai napig is.
Például:
Mihálygerge: december 13-án nem volt szabad fonni, kenyeret sütni, lúgozni.
Ipoytarnóc: ott azt tartották, hogy csak a Luca nevûeknek nem szabad fonni, minden egyéb munka véhezhetõ.
E napon kezdték faragni a Luca-székét, melyet karácsonyra kellett elkészíteni, úgy, hogy minden nap csupán egy-egy mûveletet lehetett rajta elvégezni. Innen ered:
\"Sokáig készül, mint a Luca széke.\"
Karácsony este aztán elvitték a templomba, éjféli misére, készítõje ráállva megláthatta kik a falu boszorkányai.
E napon a fonóban mulatságot is tartottak, ott volt a falu fiatalsága; ettek-ittak, mulattak. sötétedéskor fehér lepedõben, kormos arccal mentek a fiúk a lányokat riogatni.
A lányok elõszeretettel jósoltak, az egri Tréfás jóslás a gombócba gyúrt papírdarab, melyre egy-egy fiú nevet írtak. A gombócot kifõzték, amelyik legelõbb jött a víz tetejére, azt kimerték, s megnézték milyen nevû lesz a férjük.
A kisfiúk \"lucázni\" jártak, házakhoz betérve tréfás köszöntõket mondtak. dejtáron például a következõt:


Lucát jöttem köszönteni,
adjanak egy kicsit hörpinteni,
vagy egy pohár pálinkát,
vagy egy pohár borocskát,
mind a kettõt meginnám.
Tyúkok, ludak tojjanak,
malacos legyen a disznójuk,
borjas legyen a tehén.
Amennyi szekér széna, szalma,
annyi legyen a lányuk kérõje.

A gyerekek a köszöntõért diót, almát vagy néhány fillért kaptak. Mindazoknak, akik többet szeretnének tudni a Luca-napi hagyományokról, ajánljuk a következõ könyvet: Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén.

Hejgetés, Aprószentek, Szilveszter unnepek

Hejgetés
(dec.31 - Moldvai csángók)
A hejgetés célja az új esztendõben a gabona, a kenyér
mágikus úton való biztosítása.
Résztvevõi legények, akik elsõsorban a lányos
házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása,
harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló
\"bika\" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétõl
a kenyér elkészültéig.
Névnapi
köszöntés (december 26-27)
December 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat
és a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e két férfinév
igen népszerû hazánkban, az István- és János-napi
köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része:
baráti ünneplõ alkalom, mikor az ismerõsök meglátogatják
egymást, és munkaszüneti nap lévén, a terített
asztal mellett elszórakoznak.
Aprószentek
napja (december 28)

Sok helyen vesszõbõl font korbáccsal megcsapkodják
a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek.

A korbácsolás Gyõr-Sopron megyében a legényavatással
kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják
a lányos házakat, és szép, régies dallamú
ének kíséretében korbácsolják a háznépet.
A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák
pedig elõre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak.
A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban
felállított tûzhelyen megfõzik az összegyûjtött
húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol
a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen
csak férfiak vehetnek részt.
Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében
történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság
történetét a legényavatás tényével.
A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt
egy pohár borral, utána kiadós ivás következik,
majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba
egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák
elnézõ mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez
az ünnepélyes fordulója.
Szilveszter
napja (december 31.)
A
rómaiak december 27-én megtartott Saturnalia ünnepének
hatására az év búcsúztatására
még most is szilveszter éjszakája a legvidámabb
éjszaka. Régen is elbúcsúztatták az óeszendõt,
s közben számos praktikával, varázslattal igyekeztek
kifürkészni a jövendõt. Különösen az
eladó lányok voltak kíváncsiak sorsukra, arra, hogy
férjhez mennek-e, vagy továbbra is pártában kénytelenek
tölteni napjaikat.
Újév napja (január 1)
A télközépre esõ, karácsonyi, újévi
évkezdés a napév szerinti idõszámítással
együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból
sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta
el, hazánkban is csak néhány évszázad óta
kezdõdik ezen a napon az év.
Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az
évkezdés õszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló
pásztornépeknél a két idõpont jelentõségét
növelte a nyári legelõkre vonulás és az õszi, téli legelõkre, szállásra való visszavonulás
gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-õszi évfordulónak
emléke az õszi és tavaszi pásztorünnepekben
maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek,
\"európai\" ünnepekké váltak.
Az évkezdõ újévi szokások fõként
abból a hitbõl nõttek ki, hogy a kezdõ periódusokban
végzett cselekmények analógiás úton maguk
után vonják e cselekmények késõbbi megismétlõdését,
ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét
biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert
szokás az is, hogy az óévtõl hatalmas lárma,
zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés
õsi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév
kiûzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.
A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium
készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek;
amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelõ hónapban
sok esõ vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés
(a frissen öntött ólom formájából jósolnak),
a gombócfõzés (a lányok papírszeletekre férfineveket
írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket
elõször dobja fel a víz, az lesz a leány jövendõ férjének a neve)
------------
A hónap
elsõ napja, latin néven Calendae Januarie, kiskarácsony
napja, az újesztendõ kezdete. Tele van babonával, mágikus
vagy analógiás jellegû szokásokkal. Vidékünkön
ez a koledálás ideje, a koledáló pogácsának
sütésének ideje, a jóslások napja, az emberek
és a gyümölcsfák felköszöntésének
napjaHejgetés, Aprószentek, Szilveszter unnepek
Submitted by halas
Hejgetés
(dec.31 - Moldvai csángók)
A hejgetés célja az új esztendõben a gabona, a kenyér
mágikus úton való biztosítása.
Résztvevõi legények, akik elsõsorban a lányos
házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása,
harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló
\"bika\" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétõl
a kenyér elkészültéig.
Névnapi
köszöntés (december 26-27)
December 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat
és a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e két férfinév
igen népszerû hazánkban, az István- és János-napi
köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része:
baráti ünneplõ alkalom, mikor az ismerõsök meglátogatják
egymást, és munkaszüneti nap lévén, a terített
asztal mellett elszórakoznak.
Aprószentek
napja (december 28)
Sok helyen vesszõbõl font korbáccsal megcsapkodják
a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek.
A korbácsolás Gyõr-Sopron megyében a legényavatással
kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják
a lányos házakat, és szép, régies dallamú
ének kíséretében korbácsolják a háznépet.
A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák
pedig elõre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak.
A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban
felállított tûzhelyen megfõzik az összegyûjtött
húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol
a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen
csak férfiak vehetnek részt.
Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében
történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság
történetét a legényavatás tényével.
A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt
egy pohár borral, utána kiadós ivás következik,
majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba
egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák
elnézõ mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez
az ünnepélyes fordulója.
Szilveszter
napja (december 31.)
Arómaiak december 27-én megtartott Saturnalia ünnepének
hatására az év búcsúztatására
még most is szilveszter éjszakája a legvidámabb
éjszaka. Régen is elbúcsúztatták az óeszendõt,
s közben számos praktikával, varázslattal igyekeztek
kifürkészni a jövendõt. Különösen az
eladó lányok voltak kíváncsiak sorsukra, arra, hogy
férjhez mennek-e, vagy továbbra is pártában kénytelenek
tölteni napjaikat.
Újév
napja (január 1)
A télközépre esõ, karácsonyi, újévi
évkezdés a napév szerinti idõszámítással
együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból
sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta
el, hazánkban is csak néhány évszázad óta
kezdõdik ezen a napon az év.
Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az
évkezdés õszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló
pásztornépeknél a két idõpont jelentõségét
növelte a nyári legelõkre vonulás és az õszi, téli legelõkre, szállásra való visszavonulás
gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-õszi évfordulónak
emléke az õszi és tavaszi pásztorünnepekben
maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek,
\"európai\" ünnepekké váltak.
Az évkezdõ újévi szokások fõként abból a hitbõl nõttek ki, hogy a kezdõ periódusokban
végzett cselekmények analógiás úton maguk
után vonják e cselekmények késõbbi megismétlõdését,
ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét
biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert
szokás az is, hogy az óévtõl hatalmas lárma,
zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés
õsi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév
kiûzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.
A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium
készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek;
amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelõ hónapban
sok esõ vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés
(a frissen öntött ólom formájából jósolnak),
a gombócfõzés (a lányok papírszeletekre férfineveket
írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket
elõször dobja fel a víz, az lesz a leány jövendõ férjének a neve)

------------
A hónap
elsõ napja, latin néven Calendae Januarie, kiskarácsony
napja, az újesztendõ kezdete. Tele van babonával, mágikus
vagy analógiás jellegû szokásokkal. Vidékünkön
ez a koledálás ideje, a koledáló pogácsának
sütésének ideje, a jóslások napja, az emberek
és a gyümölcsfák felköszöntésének
napja (a felköszöntött gyümölcsfa majd bõ terméssel
hálálja meg, hogy nem feledkeztek meg róla), a disznócsülökkel
fõzött bableves, a füstölt orjával, kolbásszal
készült szárma, a töltött káposzta napja,
a fõtt „disznófül” evésének napja. (a felköszöntött gyümölcsfa majd bõ terméssel
hálálja meg, hogy nem feledkeztek meg róla), a disznócsülökkel
fõzött bableves, a füstölt orjával, kolbásszal
készült szárma, a töltött káposzta napja,
a fõtt „disznófül” evésének napja.

 

Oldal: KARÁCSONYI SZOKÁSOK SZÉKELYFÖLDÖN
ERDÉLY-SZÉKELYEK-SZÉKELY RECEPTEK-SZÉKELY NÉPHAGYOMÁNYOK - © 2008 - 2024 - ad-vesz.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat