A művésztelep szomszédságában születtem és része voltam a tábornak:

A kedvencem Balla József festőművész volt,közös kép a Hargita népe újságban 1986-ban.

 Balla József 1910-1991

 festő, (Arad, 1910. szeptember 21. - Nagybánya [Baia Mare, RO],, 1991. szeptember 4.)

 1943-44: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1968: Román Kulturális Érdemrend I. fokozat. Bár 1944-től véglegesen Nagybányán telepedett le, művészete nem kapcsolódik a kolónia hagyományaihoz. A szürrealizmussal és expresszionizmussal rokon szemlélettel a művészi groteszk formanyelvén dolgozott föl társadalmi témákat. Kompozíciós műveket, tájképeket és karakteres portrékat festett olajban és temperában. Művészetét az állandó újrakezdés és kísérletezés jellemzi. Műveiben jelentkező humora a groteszk helyzetképeken túl hirtelen szürrealista látomássá, döbbenetesen találó társadalomkritikává változik át. Úgy tudja a helyit, a napi aktualitásnak látszó jelenetet átlényegíteni, hogy a jelenséghez, a művészi általánosításhoz jut el. 1975-től nyaranként a szárhegyi alkotótáborban dolgozott, melynek "örökös tagja" volt.

 Mesterei .

 Szőnyi István.

 Egyéni kiállítások .

 1947, 1955, 1958, 1969, 1974, 1980, 1983 ? Nagybánya

 1964 ? Bukarest

 1965 ? Marosvásárhely

 1981 ? Szatmár

 1981 ? Korunk Galéria, Kolozsvár.

 

Zöld Lajos 1974-ben Márton Árpáddal és Gaál Andrással közösen hozta létre és húsz éven át igazgatta a gyergyó­szárhegyi Barátság Képzőművészeti Alkotótábort. Házigazdája volt a Szárhegyi Kriterion Írótáboroknak (1980, 1990, 2000), s ugyancsak Szárhegyen kezdeményezte és megszervezte a Szépteremtő Kaláka népművészeti tábort, amelynek 1985-ig volt igazgatója. Nevéhez fűződik a gyergyó­szárhegyi Lázár-kastély több épületének restaurálása, a Kapubástya, a Lovagterem és részben az Asszonyok Háza helyreállítása.

„Mindennek mindenese volt. Egyházi hatóságoknál kilincselt a romos kastély átengedéséért, építőanyagért szaladgált, ha kellett, meszet kavart és épületanyagot hordott, harcolt a hatalom nagyuraival és helyi kiskirályaival” – írta róla Dávid Gyula 1992-ben laudációjában.

A képzőművészeti tábor húszéves évfordulóján (1995) lemondott a tábor igazgatásáról, azóta magánvállalkozó, de neki köszönhető, hogy az évenként megrendezett tábor terméseként gazdag képzőművészeti és néprajzi gyűjteménynek ad helyet a Lázár-kastély.

Az alkotótábor létrejöttének, kiteljesedésének történetét A víz szalad, a kő marad… (A gyergyószárhegyi Barátság Képzőművészeti Alkotótábor 25 éve. 1974–1999. Gyergyószárhegy, 1999) című személyes hangvételű monográfiájában írta meg. „Ez a monografikus igénnyel készült memoár egyfajta fogódzót kíván adni a szárhegyi alkotótábor által képviselt minőség meghatározásában; s erre szükség is volt, hiszen az elismert szakmai színvonalú, most már negyedszázadosnál is nagyobb múlttal rendelkező alkotótábor jelentősége (szakmai közmegegyezés szintjén is) egyre inkább növekedik. Az amúgy is eklektikus erdélyi képzőművészet, az egymástól eltérő, néha éppen összeférhetetlennek tűnő, valójában egymást pompásan kiegészítő nézetek és szempontok összképe e tábor által vált az európai vagy egyetemes szellemi kalandok, életérzések és stílusirányzatok jegyében rugalmassá és nyitottá a különböző origójú hatások befogadására” (Szatmári László).

SAJÁT MUNKÁIMBÓL ITT:

WWW.ZIMMERMALER.HUPONT.HU

 

 

Oldal: MŰVÉSZET-OLAJFESTÉS-1-
ERDÉLY-SZÉKELYEK-SZÉKELY RECEPTEK-SZÉKELY NÉPHAGYOMÁNYOK - © 2008 - 2024 - ad-vesz.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat