ERDÉLY-SZÉKELYEK-SZÉKELY ÍZEK RECEPTEK-SZÉKELY VICCEK-MAGYARORSZÁG MA

ERDÉLY-SZÉKELYEK-RÁKOS DAGANAT MEGELŐZÉS-SZÉKELYFÖLD TÖRTÉNELEM ÉS MAGYAR NÉPHAGYOMÁNYOK

1-A HALÁSZLÉ TÖRTÉNETE mAGYARORSZÁGON:

A Balaton Európa leghíresebb és legnagyobb édesvizi tava.Európa leghíresebb hala az 1800-as években a Balatoni Fogas volt.1805-ben egy Kaposvári tanár írt először a Halászlé-ről ami keszeg ,süllő és ponyty-ból készült a neve "Halaclé".

a)A vörösszárnyú keszeg: (Scardinius erythrophthalmus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak(Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Egyes vidékeken pirosszeműnek nevezik.

Előfordulása:

Európa és Anatólia vizeiben őshonos. Minden nagyobb folyó- és állóvízben előfordul, patakokban ritkább. Főleg vízinövényekkel (hínárral) benőtt, iszapos fenekű, csendes vizeket kedveli. Magyarországon az álló- és lassú folyású vizekben, csatornákban, holtágakban csapatosan él.

b)  A fogassüllő: (Sander lucioperca) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes)rendjébe és a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj. A másfél kilósnál nagyobb példányok népies neve fogas vagy süllő. A névváltozat a fogasméretűre fejlődött süllő szájában lévő kapófogai miatt van.

A süllő Európában honos, megtalálható a Brit-szigetektől egészen Oroszország középső részéig. Magyarországon a nagyobb folyókban és tavakban is előfordul ez a kiváló sporthal, mely a halász- és horgászzsákmányt érintően is jelentős. Gazdaságilag fontos faj, a magyar konyha nevezetes halétele és a balatoni süllőnek köszönhetően népszerűsége töretlen.

Előfordulása:

Közép- és Kelet-Európában elterjedt faj, de másfelé is betelepítették. A Kárpát-medence vizeiben őshonos, a keleti elterjedési határa az Aral-tó. Hiányzik azonban Nyugat- és Dél-Európából, bár Olaszországban telepítik.

c)  A ponty: (Cyprinus carpio) a sugarasúszójú csontos halak közé tartozó típusfaj, a pontyalakúak rendjének és a pontyfélék családjának névadója. Palearktikus elterjedésű halfaj. Eredeti őshazája Ázsia, valamint Európa keleti fele (Kelet-Európa és a Duna-medence), de tenyésztési céllal máshova is betelepítették, így ma már gyakorlatilag minden földrész édesvizeiben megtalálható. A mérsékelt égövi alföldi vidékek tavait és lassú vizű folyóit kedveli.

  Előfordulása:

Európában a közönséges tőponty, Ázsiában a közép-ázsiai, kínai és délkelet-ázsiai vadponty a legészakibb területek kivételével mindenfelé általánosan elterjedt. Európa nyugati és északi országaiba a tőpontyot az eredeti dunai élőhelyéről telepítették be az elmúlt évszázadokban. A nemes pontyot mára azokra a földrészekre is betelepítették, ahol a ponty nem volt őshonos, így az amerikai földrészre, Afrikába és Ausztráliába.

Kárpát-medence

Az európai ponty a Duna és mellékfolyói egyik őshonos halfaja. A Kárpát-medence vizeiben a legnagyobb gazdasági jelentőségű halfaj és a legfőbb horgászhal. (Magyarországon a horgászok mintegy 80-85%-a pontyhorgász.) Maximális mérete a régióban kb. 25–30 kg, hossza 1,2 méter.

 

Többféle halászlé készűl Magyarországon tájegységenként változik:

Balatoni halászlé:

Tisza:

A tiszai halászlébe eredetileg Tisza vize is van.Amikor merítenek vizet a Tiszából vissza loccsintanak belőle,hogy maradjon a Tiszáb víz és a Tisza szörnye még él és a hagyomány ne haragudjon meg.

Zöldséges kecsege húsleves:

Mátyás király írnoka 1424 ben Galeotto Marcio így írt a Tiszáról:

2/3 -da víz 1/3 -da hal.A nagy Magyarország Tiszája 1400 km volt most a vízválasztás után 600 km.

Szegedi halászlé:

Magyarországon Baján rendezik meg évente a Bajai Halászlé Fesztivált.

 

Baja (németül: Frankenstadt) város Magyarország déli részén, a Duna bal partján. Bács-Kiskun megye második legnagyobb települése, a Bajai járás központja. Jelentős kikötőváros és közlekedési csomópont.

Története

A város mai területe már az őskorban lakott hely volt, és a vaskort leszámítva folyamatosan az is maradt; a régészeti feltárások újkőkorszakibronzkori és népvándorláskori (szarmata) leleteket találtak. A 6. századtól avarok lakták a területet.

honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált. Első írásos említése 1323-ból származik. Neve török eredetű lehet; valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta. A közismert „bika” jelentés kevéssé valószínű, mivel az ótörökben buka, és egyetlen török nyelvben sincs palatális változata. Az ótörökben csak a bay szótő rengeteg jelentésének valamelyike jöhet szóba. Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnakadományozta.

Baja a török hódoltság alatt a bajai nahije központja, az időszakban jelentős erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 16. század végi török adóösszeírások szerint 18–22 adózó ház volt a városban. A török idők végére azonban a település elnéptelenedett. Baján 1686–1690 között a török elől menekülő bosnyákok telepedtek le. A város népessége a 17. században a horvát (bunyevácsokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) és magyar betelepülőknek köszönhetően emelkedett meg ismét

A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet játszott, különösen az utánpótlás biztosítása révén, ezért 1696december 24-én I. Lipót császár mezővárosi rangot adott neki. (Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát.) Az ezzel járó jogokat III. Károly 1714-ben megerősítette. Később újra földesúri tulajdonba került: birtokosa 1727–1741 között a Czobor család voltmajd a zálogba csapott uradalom – a Czobor család kihalása után – 1750-től Grassalkovich Antal tulajdonába került. Baja végül 1858-ban váltotta meg magát Zichy Ferraris Félixtől, majd 1862-ben 722 ezer forintért megvette Zichy Ferraristól a bajai uradalmat és a Grassalkovich kastélyt, amiből városháza lett.

Baját pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840)[9] pusztította. Ennek ellenére a 18-19. században a vízi szállítás révén az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált, így gazdasági és kulturális téren is a környék központjává fejlődött. 1828-ban kezdték kövezni az utcákat. A város 1830-ban kövezetvámszedési jogot kapott, amelynek 1833-tól megszakításokkal közvilágítása van. 1839-ben a városban megkezdődött a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben megnyílt az első gőzfürdő. 1848-ban hozzácsatolták Istvánmegyét1873-tól törvényhatósági joggal ruházták fel. A 19. század utolsó harmadában fejlődésnek indultak a közművek is. 1886-ban Riedinger L. A. augsburgi gyáros gázgyárat épített, 1887-től gázzal – akkori nevén légszesszel – világították az utcákat. 1892-ben készült el a bajai telefonhálózat. 1898-ban artézi kutat fúrtak a főtéren. A városnak azonban 19. század végén sem volt vízvezeték- és csatornahálózata.

Az első világháború után, 1918-ban szerb megszállás alá került, és az új délszláv állam igényt formált rá. Bár TrianonbanMagyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, és néhány hónapra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1930-ban hozzácsatolták Bajaszentistván nagyközséget.

1921 és 1941 között a megcsonkított Bács-Bodrog vármegye székhelye lett. Ezt a rangot a Délvidék visszafoglalásával a korábbi megyeszékhely, Zombor visszakapta. A második világháborút követően, az 1950-es megyerendezésig ismét megyeszékhely volt.

2019.július11-14. 
Helyszín:Szentháromságtér,Petőfi-sziget,belváros
www.bajaihalfozofesztival.hu

Baján nemcsak jubilálni tudunk nagyon (ne feledjük: két év múlva lesz negyedszázados a halfőző fesztiválunk!), hanem az ünnepi alkalmakat is teljes intenzitással éljük meg. Július második hétvégéjén mindig fenntartjuk magunknak a jogot, hogy megmutassuk ország-világnak, hol főzik a legjobb halászlét! Nem is kérdés, hogy Baján, ahol ez az immár hungarikum rangra emelkedett étek része az emberek mindennapjainak, konyhájának, vendéglátásának, de akár csak a családi együttléteknek is. Annak is örülünk, hogy ilyenkor hazatérnek az elszármazottak, és jönnek a visszatérő vendégek, hiszen sokak számára örök élmény a közös főzés a Szentháromság téren vagy a Petőfi-szigeten. Mindehhez persze sokrétű szórakoztató programokról, színes kirakodó vásárról is gondoskodunk. Jönnek néptáncosok, zenészek, színházi művészek, dübörögnek a bulik a nagy színpadokon, de a kisebb tereken, sátrakban is, hogy mindenki megtalálhassa a szívének legkedvesebb műfajt. Reméljük, aki egyszer megízleli nálunk a legjobb halászlét és a legvendégszeretőbb város hangulatát, az minden évben visszavágyik majd. A családok évében mi is lehetne jobb program, mint ellátogatni Bajára, és minden ízében átérezni a kincses Bácska nyújtotta lehetőségeket az egész család számára! Nagy szeretettel várunk mindenkit városunkba!

 

A Tisza gesztenyéje(Sulyom):

 

A Tisza-tó partján találkozhatunk olyan néhány centiméteres, többszarvú termésekkel, amelyek bármilyen helyzetben sodródtak is a partra, egyik tüskéjük mindenképpen felfelé áll - nem kellemes érzés, ha talpunk találkozik velük. Meglepő módon az alattomos kis dobócsillagok a Tisza-tó egyik leggyakoribb vízinövényének, a sulyomnak a termései.

 

A sulyom a lassú folyású vagy állóvizeket kedveli, a Tisza-tó mellett elsősorban holtágakban, elmocsarasodott tavakban gyakori. Kifejezetten szép növény: rombusz alakú, zöld levélrózsái sűrűn beterítik a vizet. Termései ősszel érnek, majd az iszapba merülve kelnek ki belőlük az újabb generációk. Ezek kezdetben az iszapba gyökerezve fejlődnek, később úszó telepekké válnak.  Nem tudni, hogy a növény vagy a fegyver volt-e előbb, mindenesetre sulyomnak nevezik a hasonló, tetraéder alakú, négyágú hegyes vasakat is, amelyeket az ókor óta előszeretettel használtak amolyan fapados aknamezőként: a mezőn sűrűn szétszórt sulymok felfelé álló hegyeikkel akadályozták az ellenség, főleg a lovak közlekedését. A sulyomfélék latin neve (Trapa) is erre a funkcióra utal: a calcitrapa "lábfogót" jelent.

 

A sulyom növény jelentősen különbözik a vassulyomtól abban, hogy nem csak kellemetlenséget okoz, termésének belseje a gesztenyéhez hasonlóan fogyasztható élelmiszer. A bronzkorból nagy mennyiségű sulyomhulladék került elő, a görögök és a rómaiak is gyűjtötték. Melius Juhász Péter 1578-ban megjelent Herbáriuma ír már róla. Népies elnevezései is beszédesek: az istennyila és a szamártövis mellett valahol vízi dió, vízi gesztenye vagy vad mandola volt a neve. De nevezték susának, vasmacskának is. A növényt már magától elhagyó, teljesen érett termés fogyasztásra kevéssé alkalmas, ezért a jóféle sulyom gyűjtése nem túl egyszerű: egy 2-3 méteres bot végére subadarabot kötöttek, s ezt húzogatták a vízben. A subára ragadt terméseket fakéssel kaparták le. A mocsaras, lápos vidékek környékén élelemforrásként akkora szerepet játszott, mint hegyvidékeken a gesztenye. Az Ormánság falvaiban az egész héten át gyűjtött terméseket szombaton megfőzték, vasárnap pedig piacra vitték. A sulymot nyersen, főzve és sütve is fogyasztották. Felhasználása is hasonló volt a gesztenyééhez: a főtt termésből liszttel, zsírral pogácsát sütöttek, de a száraz termésből liszt is készült.

 

Sulyommártás: A sulymot tisztítás után fél óráig főzzük, majd kettévágjuk, belsejét kikaparjuk, diódarálón ledaráljuk. Tejmártást készítünk: a vajat felforrósítjuk, a hozzátett liszttel habzásig keverjük, hozzáöntjük a forró tejet, majd simára keverjük és felforraljuk. A tűzről levéve még tejföllel, mustárral ízesítjük, hozzákeverjük a ledarált sulymot és összeforraljuk. Tálalás előtt ismét felforraljuk, a tűzről levéve tejszínnel finomítjuk.

 

A Tisza-tó sulyomtengereit elnézve furcsának tűnik, de a sulyom védett növény. Bár nálunk tényleg semmi nem fenyegeti, Nyugat-Európában veszélyeztetett fajnak számít, e zért ma már nálunk is csak engedéllyel gyűjthető.

 

 Sulyomtúrákat a Szabics Kikötő és Szabadidőparton szerveznek Tiszafüred-Örvényben szeptember első két hétvégéjén. A túrákat Kiss Ferenc vezeti, aki rábeszélte nagymamáját, hogy idén főzzön sulyommártást és krémlevest. A pikáns sulyomszósz valamikor szerepelt a Tisza-tó-parti éttermekben, de mára sehol sem kínálják. Pedig az íze főve és sülve is érdekes, a gesztenyéhez, a dióhoz és a mogyoróhoz egyszerre hasonlít, volt, aki pogácsába reszelte, mások sóval, cukorral ízesítve ették. Akik nem szeretik, azok is elismerik, hogy még mindig jobb enni, mint meztelen talppal belelépni.

 

2-A szendvics eredete,története:

 Jellemzően két szelet kenyeret, vagy kettévágott péksüteményt jelent, ami közé hústsajtotzöldségfélét, vagy lekvárt töltenek. A szeleteket ízlés szerint vajjal, szendvicskrémmel, vagy olívaolajjal kenik meg. A szendvics John Montagu Sandwich grófja révén vált ismertté 1768-ban, aki a kártya iránti szenvedélye miatt vonult be a gasztronómia történetébe, mivel szenvedélyes játékosként nem akart felállni az asztaltól, amely mellett kártyázott. Azért, hogy egyen valamit, azt kérte a szolgáitól, hogy tegyenek neki egy szelet húst két szelet kenyér közé a többi kártyázó is megéhezett a pincér kérdezte mit kérnek,csak annyit válaszoltak „egy szendvicset” Így lett aztán ő a világon mindenki által ismert szendvics feltalálója.

 3-Rigó Jancsi sütemény története:

 Rigó Jancsi(1858-1927), az egykori híres cigányprímás:

 Rigó Jancsi 15 évesen került a városba, ahol későbbi apósa zenekarában játszott, majd 24 évesen saját zenekart szervezett és elhagyta Kaposvárt.Az Európa szerte ismert muzsikust, aki zenekarával fellépett többek között Londonban, Párizsban, Bécsben, és eljutott Amerikába is, egy évtized és jó néhány millió elköltése után - a hercegtől elvált és Rigó Jancsival annak válása után házasságot kötött - Claire Ward elhagyta egy olasz pincér kedvéért, majd hozzáment egy szintén olasz hotelportáshoz. Rigó Jancsi ezek után lecsúszott kocsmazenészként tengette életét Európa nagyvárosaiban.

 Franciaországban sokat hegedűlt Katinca Belga hercegnőnek.Egymásba szerettek és nagy szerelem lett.1905 ben Magyarországra látogatott és egy cukrász Rigó Jancsi barátja egy csokis sötét sütit sütött amivel megkínálta a hercegnőt. . A legenda szerint a csokoládéval leöntött tejszínes, kakaóhabos édességet Rigó Jancsi kérésére készítette el cukrász barátja, és a szerelmesek kapcsolatát volt hivatott kifejezni. És a sütemény a Rigó Jancsi nevet kapta.

A sütemény gyorsan népszerű lett, édes íze mit sem változott az idők során, ám a hozzá fűződő romantikus történet keserű véget ért. 

Rigó Jancsi és Claire Ward belga hercegnő:

rigojancsi........................jpg

 Ime a recept:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 244
Tegnapi: 249
Heti: 1 195
Havi: 2 038
Össz.: 1 169 727

Látogatottság növelés
Oldal: IGAZ TÖRTÉNETEK A MÚLTBÓL-ÉRDEKESSÉGEK-3-A HALÁSZLÉ TÖRTÉNETE
ERDÉLY-SZÉKELYEK-SZÉKELY ÍZEK RECEPTEK-SZÉKELY VICCEK-MAGYARORSZÁG MA - © 2008 - 2020 - ad-vesz.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »