1.

Itt a megoldás a globális felmelegedés ellen

A kőolaj, a földgáz és a szén nagy részét a föld mélyén kellene hagyni a globális felmelegedés megállítása érdekében - állapította meg egy brit tanulmány.

A világ kőolajtartalékainak harmadát, a földgáznak a felét és a szén több mint 80 százalékát nem lenne szabad felhasználni, hogy a felmelegedést korlátozni lehessen - írták a szakemberek a Nature tudományos lap aktuális számában megjelent, Mennyi fosszilis energiaforrást lehet kiaknázni? című tanulmányukban, írja az MTI.

A szerzők szerint Kína, Oroszország és az Egyesült Államok szénkincsének legnagyobb részét, valamint több mint 260 milliárd hordó közel-keleti kőolajat - ez a mennyiség Szaúd-Arábia teljes olajtartalékával egyenlő - kellene kiaknázatlanul hagyni. A Közel-Kelet gázkincsének több mint 60 százalékát sem kellene a felszínre hozni.

"Ez lehet az egyetlen eszköz, hogy az ENSZ által kitűzött célt elérjük, vagyis a felmelegedést a ipari forradalom előtti időszakhoz képest 2 Celsius-fokra korlátozzuk" - hangoztatta Christophe McGlade, a londoni University College (UCL) Fenntartható Források Intézetének munkatársa.

"A politikusoknak meg kell érteniük, hogy a hazájukban található összes fosszilis energiaforrás kiaknázásának vágya ellentétes az 2 Celsius-fokos cél elérése iránti elkötelezettséggel" - magyarázta McGlade.

McGlade és szerzőtársa, Paul Ekins, az UCL intézetének igazgatója korábban közzétett tanulmányokat elemeztek, hogy felbecsüljék a világ olaj-, gáz- és széntartalékainak és -forrásainak mennyiségét, elhelyezkedését és természetét.

Ezután integrált értékelési modellt alkalmaztak, hogy felderítsék, a fentiek, valamint az alacsony széntartalmú energiaforrások - a nukleáris energia és a megújuló energiaforrások - közül melyeket kellene használni a Föld igényeinek fedezésére 2050-ig.

A kutatók összehasonlították a kapott eredményeket a világ számos kutatócsoportjának alternatív modellekkel kapott adataival, és azt mondták, az eredmények egyeztek.

"A klímapolitikára irányuló növekvő globális figyelem azt jelenti, hogy a fosszilis fűtőanyaggal foglalkozó társaságok a hosszú távú megtérülés fokozódó kockázata miatt egyre kockázatosabbá válnak a befektetők számára. Azt várnám, hogy az előrelátó befektetők egyre inkább az alacsony széntartalmú energiaforrások felé fordulnak" - hívta fel a befektetők figyelmét Ekins.

Elmondta: az energiacégek tavaly több mint 670 milliárd dollárt (180 ezer milliárd forint) költöttek új fosszilis tüzelőanyag-források felkutatására és fejlesztésére. Ezeket talán sosem aknázzák ki vagy sosem használják fel a kinyert olajat, gázt, szenet, ha a politikusok ragaszkodnak a globális felmelegedés korlátozására tett ígéretükhöz.

A rendelkezésre álló fosszilis energiaforrások felhasználása a tanulmány becslései szerint mintegy 3000 gigatonna emissziót hozna létre. Korábbi tanulmányokban a szakemberek azzal számoltak, hogy 2011 és 2050 között 1100 gigatonna széndioxid-kibocsátás engedhető meg ahhoz, hogy a 2 Celsius-fokos célt tartani lehessen.

 

 

 

 2.Energiatartalékok a világban

Táblázat: Az ENERGIAFORRÁSOK KIFOGYÁSÁNAK BECSÜLT IDEJE AZ 1990. ÉVI FOGYASZTÁS T ALAPUL VÉVE

		Energiahordozó	Felhasználás 1990-ben (%-ban)	Kifogy az 1990-es felhasználás mellett
		Kőolaj	41,2	2018
		Szén	29,4	2350
		Földgáz	17,6	2037
		Vízienergia	5,9	-
		Atomenergia	5,9	2042

Energiafelhasználás itt és ott

"Guamalánban, egy kis ecuadori faluban lakik Marco Coloma általános iskolai tanító. Az elektromos áram csak 1990-ben jutott el ebbe az elszigetelt falucskába, de a legtöbb család nem engedheti meg magának az áram bevezetését a magas bekötési díj miatt. Időnként tartályokban propángázt szállítanak a faluba egy rossz keréknyomon, ám a falu energiaforrása főleg a tűzifa, amelyet a kukoricaföldeket és legelőket szegélyező fák nyújtanak. Coloma - közvetlenül vagy a termékeken keresztül - évente 4,6 hordó olajnak megfelelő energiát használ fel, feltéve, hogy sikerül az ecuadori átlagot fogyasztania.

Ötezer kilométerre innen, az USA-ban a connecticuti Winsted városában élő bátyja évi 48 hordó olajnak megfelelő mennyiségű energiát használ, vagyis tízszer annyit. Carlos Colomának van kocsija és egy kis teherautója, lakása, amelyben villanytűzhely, villanyvilágítás, hűtőgép, mosógép és két televízió van. Ezek azok a dolgok, amelyekre a testvére, Marco is vágyik, ahogyan még több mint 4 milliárdan Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában."

(Forrás: A világ helyzete, 1993)

Az iparosítás problémája

A savas eső és az iparfejlesztés közötti kapcsolatnak egyszerű a magyarázata. Ha ugyanis a fosszilis fűtőanyagok - a szén és az olaj - elégetésekor keletkező gázok vízben oldódnak, savak képződnek. Közülük alighanem a kén-dioxid a legártalmasabb. Ez főleg a széntüzelésű erőművekből és a nehézipari gyárakból jut a levegőbe, ahol kénsavvá alakul át. A motorok kipufogógázában levő nitrogén-oxidokból pedig a levegő salétromsavának legalább a fele képződik. Ezek a szennyeződések akár 2000 kilométerre is elszállítódhatnak a levegővel, mielőtt leülepednének. Bizonyos növényfajok eltűnése ugyanúgy a savas eső rovására írható, mint a tőlük függő fauna megcsappanása: ez húzódhat meg a légúti betegségek és némely vidéken az Alzheimer-kór drámai szaporodásának hátterében; s kikezdi azokat a köveket is, amelyekből az ókori épületeket emelték. (Attenborough: Az élővilág atlasza)

A kínai ipar: riasztó példa

A fejlődő országok ma nehéz választás előtt állnak. Kína iparosodása például jóval súlyosabb hatást gyakorolhat a légkör széndioxid-tartalmára, mint bármely más országé. E kritikus szerepe egyrészt nagy és gyorsan növekvő népességének, másrészt az energiaigényes technológiák alkalmazásának, harmadrészt az alacsony hatékonyságnak és végül a széntől való erős függésnek tulajdonítható. Kína gyáripara 1980 és 1986 között évi 12 százalékkal - a világon a leggyorsabban - nőtt. A kínai ipar átlagos energiafelhasználása csökken ugyan, de még így is nagyobb, mint bármely más fejlődő ország iparáé. A jövő fő energiaforrása tehát Kínában csakis a hatékonyság javítása lehet. Ehhez azonban az kell, hogy az ipari országok tőkét és technológiákat adjanak át, Kínának pedig árreformot kell végrehajtania az energiaszektorban. A szén ára Kínában jelenleg egynegyede a világpiaci árnak. A népi bölcsesség szerint "egy tonna szén nem ér annyit, mint ugyanannyi homok, egy hordónyi olaj pedig annyit ér, mint egy üveg ital".

(Forrás: Tudomány, 1989. november)

A kínai ipar: bíztató példa

Kína 1980-ban egy nagyratörő hatékonysági programot indított be, hogy növelje az engergiafelhasználás hatékonyságát a nagyiparban. Öt éven keresztül energetikai beruházásainak közel 10 százalékát fordította a hatékonyság növelésére, így az országos energiafelhasználás növekedését 7 százalékról 4 %-ra szorította vissza anélkül, hogy ez veszélyeztette volna az ipari termelést. Az energiamegtakarítás több mint 90 százalékát pedig a kevesebb energiát igénylő iparágak terjedése. A hatékonyság növelésével elért eredmények egyharmaddal kevesebb költséget igényeltek, mint a szénellátásba történő, ezzel összevethető nagyságrendű befektetés. Az egyik eredmény az volt, hogy Kína energiafogyasztása 1980 és 1988 között feleannyira sem növekedett, mint a gazdaság.

(Forrás: A világ helyzete, 1993)

Az üvegházhatás

A napenergia rövidhullámú fényenergia formájában éri el a Földet. Amikor a fény a földfelszínre jut, energiájának egy része hosszúhullámú hősugárzássá alakul át. A levegőben lévő szén-dioxid (CO2) és egyéb gázok elegendő sugárzó hőt nyelnek el és tartanak vissza ahhoz, hogy a globális hőmérséklet kellemes legyen. Az üvegház üveglapjaihoz hasonlóan a gázok is átengedik a fényt, de nem engedik megszökni a hőt, s emiatt "üvegházhatás" jön létre….

A szén-dioxid mellett a metán és a CFC-k (klór-fluor-karbonok) a fő üvegházhatású gázok. A szén-dioxid a fosszilis fűtőanyagok elégésekor és a szerves anyagnak a talajban való lebomlásakor szabadul fel. A metán bizonyos típusú elöntéses mezőgazdasággal (például a rizsföldekkel) és a nagyszámú kérődző háziállat trágyájával kapcsolatos baktériumtevékenység során képződik. A CFC-knek pedig az aeroszolos permetek, a hűtőgépek, s a légkondicionálók a forrásai, de a műanyag habok gyártásakor is keletkeznek….

A hőmérséklet-emelkedés 0,5 Celsius-fokot tett ki az elmúlt száz évben….becslések szerint a századvégéig 1 Celsius-fokkal, 2030-ig pedig valószínűleg 2 Celsius-fokkal lesz magasabb a hőmérséklet, s ennek előnytelen következményei lehetnek.

(Attenborough: Az élővilág atlasza)

A felmelegedés következményei dióhéjban:

- A párolgás felgyorsulása és a folyók vízhozamának csökkenése.

- A nyári csapadék csökkenése a kontinentális területeken (pl. az USA közép-síkságai, Közép-Európa, így hazánk területe is). Ezek a jelenségek növelnék a mezőgazdaság öntözésigényét és ezzel együtt is valószínűleg csökkenne a megművelhető termőterület.

- A felmelegedéssel a tengerszint 1,2-1,5 méterrel megemelkedne, az óceánok hőtágulása, a hegyvidéki gleccserek olvadása és a grönlandi jégtakaró déli határainak visszahúzódása miatt. A tengerszint emelkedése veszélyeztetné a partvidéki településeket és ökoszisztémákat, a talajvízkészleteket pedig sóval szennyezné.

- Az ökoszisztémák nem képesek ilyen gyorsasággal alkalmazkodni a megváltozó külső körülményekhez, s ez kipusztulással fenyegeti őket.

A környezetpusztítás

Az élőlények természetes élőhelyei a világ minden táján pusztulnak. Ennek fő okai: az ember direkt beavatkozása a természetbe (erdőirtások, vízierőművek építése stb.), a civilizáció "természetes" pusztítása (az iparosodás és a népességnövekedés következtében fellépő, a határokon átlépő víz- és levegőszennyezés és ennek következményei), a nukleáris energia felhasználása következtében bekövetkezett károsodások és a háborúkban bevetett környezetpusztító haditechnikák.

A hosszú távú következmények közül a legfenyegetőbbek egyike az "üvegházhatásnak" nevezett globális felmelegedés, melynek oka a légkörbe került nagymennyiségű széndioxid, mely nem engedi a földről a hőt eltávozni. A hőmérséklet megnövekedésével a sarki jég olvadásának következtében megnőhet a tengerek vízszintje és a tengermelléki országok egy része víz alá kerülhet. Ez hatalmas népességmozgáshoz vezet, mert az emberiség harmada a tengerpartok mentén elterülő 60 kilométeres sávban él. A kontinensek belső részén az éghajlat szárazabb lesz, ami a növényzet jelentős pusztulásával jár. A mezőgazdaságban a növényfajtákat ki kell cserélni, az erre rendelkezésre álló idő viszont igen rövid lesz.

Súlyosbíthatja ezt a helyzetet az "ózonlyuk" növekedése, melynek következtében a Napból érkező ibolyántúli sugárzás káros hatásai felerősödnek. Növekszik a bőrrákosok, a szembetegek száma és a növényvilág fotoszintézisére is negatív módon kihathat. Ezzel az egész táplálkozási lánc veszélybe kerülhet. (Az ózonréteget leginkább a különböző sprayk hajtógázaiként használt klór-fluor-karbon (CFC) károsítják.)

Nemcsak a légkör van veszélyben, hanem a Föld felszíne is. Az édesvízkészletet az ipar (vízfelhasználás, tisztítatlan szennyvízkibocsátás) és a mezőgazdaság (öntözés, műtrágyázás, vegyszeres gyomirtás) egyaránt veszélyezteti. A környezeti károk mérséklésére, esetleges megszüntetésére számtalan nemzetközi konferenciát hívtak össze, ahol jó néhány programtervet el is fogadtak. Hatásuk azonban csekély, mert a legnagyobb szennyezőknek és felhasználóknak a rövidtávú érdekei ellentétesek a javaslatokkal. A legfejlettebb ipari országok támogatása és önmérséklete nélkül kudarcra van ítélve minden kezdeményezés.

Az erdőirtás

Az erdőirtás átlagos ütemét a 80-as években a FAO évi 11,4 millió ha-ra becsülte, ami nagyobb mint Magyarország területe. A World Resources Institute jelentése 1990-ben új felmérés eredményét közli. Ebben a felmérésben a legmodernebb űrfelvétel-értékelő módszereket alkalmazva arra az eredményre jutottak, hogy a 80-as évek végére 16,4-20,4 millió ha/év-re növekedett az erdőirtás mértéke.

Az erdőpusztulás fő okai a kevéssé hatékony nagybani fakitermelés, valamint a szarvasmarha-tenyésztés és a mezőgazdasági művelés meghonosítása az azelőtt erdővel borított területeken. A számos kutatóhelyről összegyűlt adatok arra utalnak, hogy mindez javarészben kormányszintű intézkedések számlájára írható.

A bombaüzlet ígérete hatalmas lendületet adott a trópusi fakitermelésnek. A gyors meggazdagodás esélye a bel- és külföldi vállalkozók tömkelegét vonzza, legtöbbjük azonban meglehetősen tapasztalatlan az erdőgazdálkodás terén….

Az erdőirtások hatására kipusztult fajok számát 160-240 ezerre becsülik, ami évente 4000-6000 faj eltűnését jelenti. Az erdők további szűkülésével fel fog gyorsulni ez az ütem, holott már ma is sokszorosa a történelmi idők előtti természetes fajkihalások ütemének. Mindeddig ez a bioszféra legnagyobb megrázkódtatása.

Az esőerdők hatalmas genetikai értékük mellett a földi rendszer egészséges működése szempontjából is fontosak: a szénciklust befolyásolják, azaz kiirtásukkal nő a légkör CO2 tartalma.

Az erdőpusztítás az említetteken kívül más környezeti hatásokkal is jár. Hirtelen és rendkívüli mértékben megnő az adott vízgyűjtő területen a felszíni lefolyás, ennek következtében a talajerózió is. A védtelen lejtőkön gyakoribbá válnak a talajcsúszások, megnő a lefolyó víz hordaléktartalma. A lerakódó hordalék felgyorsítja a tavak eutrofizációját, ill. gyors ütemben feltölti a víztározókat. (Az eutrofizáció során az élővizekbe bekerült műtrágyák nitrátjai hatására az algák és egyéb vízinövények gyors fejlődésnek indulnak és elzárják a fényt és a levegőt a mélyebb vízrétegek elől. Az elpusztult algák fenékre való lesüllyedésük után elbomlanak és eközben oxigént vonnak el a vízből, miközben a bomlásukkor keletkező kénhidrogén és metán olyan mértékben szennyezi a vizet, hogy az állatok és a halak fennmaradása lehetetlenné válik.) A folyók hordalékszállítása is módosul: zátonyok, szigetek képződnek ott, ahol korábban nem. A másodlagos növényzet kisebb párologtatása miatt a távolabbi környezetben is kevesebb lesz az eső. …

Amazóniában csupán 1988-ban 4,8 millió ha erdő pusztult el. Az Amazonas menti mérhetetlen esőerdőt következetesen irtják, hogy új területeket vegyenek birtokba legeltetés és termesztés céljára. Minthogy az ily módon rendelkezésre álló talajréteg túl vékony ahhoz, hogy néhány évnél tovább termeszteni lehessen rajta, elkezdődik a termőföld lepusztulása és a talaj porrá morzsolódik.

Felfaljuk a Földünket 2018 hírek

Veszélyeztetett fajok kerülnek a kihalás szélére a világ pálmaolajigénye miatt, de őserdők tűnnek el az avokádófogyasztás növekedése következtében is. Innen nehéz észrevenni, hogy a baj nagy. A legkézenfekvőbb, ha fogyasztóként teszünk a változásokért.

Több mint százezer orangutánt öltek meg Borneón 16 év alatt egy friss kutatás szerint. Mind az emberi tevékenység áldozatai. Azok a példányok, amelyeket nem egyszerűen "csak" legyilkoltak, például az olajpálma-ültetvények szaporodása miatt vesztették életüket.

Az olajpálma gazdaságilag rendkívül erős növény. Igénytelen, de magas a hozama. Sajnos azonban olyan helyen szeret élni, ami nagyon sok veszélyeztetett  faj otthonául szolgál még.

Jelenleg Malajzia és Indonézia adja a világ pálmaolaj-termelésének 90 százalékát, ezért az eredményért azonban nagy árat fizet a természet és egyben az ember is.Az őserdők kiirtásával gyorsul a klímaváltozás üteme, és olyan fajok kerülnek végveszélybe, mint az orangután, a tigris és az elefánt. S bár egykor az egész világ nagyra tartotta a pálmaolajban rejlő lehetőségeket, sőt, egyenesen a klímaváltozás megállítójának hittük, ma már látszik, kicsúszott a kezünk közül az irányítás, termelése kegyetlen, profitorientált iparággá nőtte ki magát, ami nem kímél sem embert, sem állatot. Ráadásul, ha nem csökkentjük a felhasználást, a világ pálmaolaj igénye csak fokozódni fog: 2020-ig akár a duplájára nőhet.

Ezért is döntött úgy az Európai Unió, hogy 2021-re legalább a pálmaolaj bioüzemanyagként  való felhasználását betiltja. S bár a pálmaolajat az élelmiszer-és kozmetikai ipar is használja, az üzemanyaggyártás teszi ki az igény leggyorsabban növekvő részét, ez igazán fájdalmas döntés a termelő országok szempontjából.

Ha bemegyünk egy szupermarketbe, akkor azon túl, hogy az élelmiszerek egy nagy százalékának összetevői között megtaláljuk a pálmaolajat, szétnézve a zöldségosztályon garantáltan találunk olyan árut, ami nemhogy Magyarországon, de Európában sem terem meg.

Vannak termékek, amelyekből egy gyártó sem hagyja ki a pálmaolajat, és olyanok is, amelyeknél megoszlik a gyártói hozzáállás. Magyarországon például csak egy olyan cég van, amelyik gyárt úgy Túró Rudit, kihagyja belőle ezt a hozzávalót. Legtöbbet a fogyasztói magatartásunk megváltoztatásával tehetünk a probléma megoldásáért. A csomagolt kenyér például tartalmaz pálmaolajat éppúgy, ahogy a mirelit réteslap is. Ha friss kenyeret veszünk, kapásból kikerüljük ezt a hozzávalót, amire egyébként nagyanyáinknak sem volt szükségük, amikor rétestésztát gyúrtak.

 

A párizsi klímaegyezmény teljesíthető

A Nature Energy című neves szaklap júniusi számában megjelent tanulmány új forgatókönyvet vázol fel a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény céljainak elérésére. A szerzők szerint lehetséges a globális középhőmérséklet-változás 1,5 Celsius fok alatt tartása. Az osztrák IIASA intézmény által végzett elemzésben egy magyar kutató, Boza-Kiss Benigna is részt vett.

 

A célkitűzések teljesíthetők szokásaink, mindennapi tevékenységeink nagyfokú megváltoztatásával és innovatív technológiák széleskörű elterjesztésével. Ugyanakkor a modell szerint nem szükséges az energiatermelés további növelése. 
Az ausztriai székhelyű Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (International Institute of Applied Systems Analysis, IIASA) kutatócsoportja a Nature Energy 2018 júniusi számában megjelent szakcikkében bemutatta, hogy a nagymértékű éghajlatváltozás megelőzhető az energiarendszer keresleti oldalának jelentős átalakításával. Ehhez többek között a közlekedésnek, az épületek hűtésének-fűtésének, a városok felépítésének és az anyaghasználatnak a módosítása szükséges. Az elemzést végző csoportnak Boza-Kiss Benigna személyében magyar tagja is van.

 

A kutatás eredményei szerint a globális energiaigény a jelenleginél 40%-kal is alacsonyabb lehet 2050-ben. Ehhez “csupán” az energiahatékonyság drasztikus növelésére, a társadalmi, viselkedésbeli és technológiai innovációk széles skálájának elterjedésére van szükség. Ennek megvalósulásához elengedhetetlen még az energiahatékonyságot és az alacsony szén-dioxid-kibocsátást eredményező gazdaságot támogató szakpolitika elterjedése is. Az ily módon csökkenő energiaigény kielégíthető lesz megújuló energiaforrásokkal és elektromos árammal. Így egyszerre szabadulhatunk meg a fosszilis üzemanyagoktól és vethetjük el az olyan sokat vitatott technológiákat, mint a légkörben lévő szén-dioxid kivonása és tárolása (CCS). 

A CCS technológiák hatékonysága és ökológiai hatásai jelenleg kétségesek – ennek ellenére az IIASA kutatásaihoz hasonló korábbi modellek szerves részét képezték ezen megoldások. Az most nyilvánosságra hozott új forgatókönyv előnye tehát, hogy nem számol a CCS alkalmazásával. A kutatócsoport, korábbi kutatásokra alapozva, számos kapcsolódó innovációt azonosított és vett figyelembe. Ezek egy része jelenleg ugyan szűk piaci résekben található csak meg, de ha együttesen szélesebb körökben is elterjednek, jelentős kibocsátáscsökkenést eredményezhetnek.

Ily módon összesen felére vagy akár negyedére is lehet csökkenteni az emberek vagy áruk mobilitásához, komfortos épületeket működtetéséhezszükségesenergiát. 

Emellett a fejlődő országokban is biztosítani lehet növekvő népesség élelem- és anyagigényét. Személetes példát mutatnak erre a már ma is terjedő telekocsi, „car-sharing”, bérelhető közautó és közbringa rendszerek. A cél, hogy közösen és éppen az adott igény szerint, a jelenleginél magasabb kihasználtsággal, megújuló energiával hajtott elektromos járművekkel elégítsük ki a közlekedési és áruszállítási igényeket. Ily módon legalább 60%-kal csökkenthet a járművek száma 2050-re. Az olyan kompakt elektromos eszközök, mint a mobiltelefonok, számtalan egyéb eszköz funkcióját elláthatják a korábbiak energiaigényének mintegy 10%-ával. 

 A modellben a kutatók feltételezték, hogy a mostani fiatalok, a felnövő új generációk inkább a szolgáltatásokat, mint magukat a tárgyakat igénylik majd. Még ha a mobil eszközök száma meg is duplázódik, 2050-ben a teljes energiaigény kielégíthető a mai 15%-ával.

Az új és felújítandó épületekre vonatkozó szigorú épületszabványok akár 75%-kal is csökkenthetik a szektor energiaigényét 2050-re. Továbbá a kevesebb vörös hússal, de a Föld minden lakójának elegendő tápértékkel szolgáló étrendbeli változtatások Olaszország és Bangladesh együttes méretének megfelelő erdőnövekedést eredményezhetnek. A mindennapi életünket érintő feltételezett változtatások hatással lehetnek arra, hogy mennyi és milyen anyagra van szükségünk, mit és milyen messzire szállítunk, milyen irodákat és bevásárlóközpontokat építünk, hol és mennyi élelmet termelünk. Végül is tőlünk, energia-végfelhasználóktól függ, hogy átalakítható-e az energiarendszerünk és megelőzhető-e a klímaváltozás. 

A kutatók hangsúlyozzák: ahhoz, hogy egy ilyen jövőképhez közelebb kerüljünk, soha nem látott erőfeszítésekre lesz szükség a szakpolitikai, üzleti és egyéni szinteken is, hogy kifejlesszük, elterjesszük és hatékonyan használjuk, illetve beépítsük a mindennapjainkba az alacsony-széndioxid kibocsátású technológiákat és szokásokat.

 

 

 

 

Oldal: GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS AVAGY ÖNPUSZTÍTÁS
ERDÉLY-SZÉKELYEK-SZÉKELY RECEPTEK-SZÉKELY NÉPHAGYOMÁNYOK - © 2008 - 2024 - ad-vesz.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat