ERDÉLY-SZÉKELYEK-SZÉKELY ÍZEK RECEPTEK-SZÉKELY VICCEK-MINDEN AMI SZÉKELY

ERDÉLY-SZÉKELYEK-HÍRDETÉSEK

                                                     ISTEN HOZOTT!

 

MIÉRT ÉRDEMES IDELÁTOGATNI?

-Mert folyamatosan bővítem.

-Mert csak itt minden ami székely,Székelyföld és Erdély,na meg ami aktuális!

 

Legújabb szerkesztés FELFEDEZÉSEK!!

 

 IDÉZET MINDENKIHEZ:

 Tamási Áron: Jussomat ne vitassátok 

Édes testvéreim, mind, akik vagytok erdélyi szomorúságban, álljatok közel hozzám, adjátok a kezeteket és legyetek jók, mert nagyon fáj a szívem.

Így. Nézzetek a szemembe, s ha látjátok benne a tenger sok fájdalmat, akkor hallgassátok meg szavamat szeretettel. Aki pedig mégsem akar ügyet vetni rám, azt erővel kényszerítem, mert közös keserűség az én mondanivalóm. Veletek együtt Erdélynek szótalan fájdalmában születtem, de azok közül való vagyok, akik testüknek melegét odaadják Hargita füvének.

Jussomat ne vitassátok, mert az én szavam a székelyek bajától nyerte hatalmát. Inkább fájjon nektek is a szó, és az igazságot, amit itt mondok, bajban, örömben panasz nélkül hordozzátok. És ne rejtsétek el a szívetek, mert én Istennek meghagyása szerint a vállaimon hozom elétek egy kicsi népnek a terhét. Mert én reszketve és fanatikusan keresem a világ szívének ajtaját, és egy jó szóért, amit adtok a székelynek, leborulok előttetek. Ó, hallgassátok meg mind, akik bánatosak vagy jókedvűek vagytok, mert én barázdáról barázdára jártam és sírással szedtem ki a rögök alól a fájdalmat, hogy dolgos fajomnak és minden éhezőnek kenyeret tudjon teremteni a föld. Én a szántóvetők kezét megcsókoltam és nem lettem megalázott tőle, hanem erős és jó mindenekfelett. Aki közületek velem együtt ezt megcselekszi, megáldja, és örömét megtartja az Isten.

 

Soha el ne felejtsétek, hogy hátatok megett gondokkal, bajjal megrakodva, árvasághoz hozzászokva, félmillió székely áll, kiknek térden állva kéne napestig hálálkodnotok: mert ők sok száz esztendeje nap nap után csodát cselekszenek: hőségben, zivatarban, jó és rossz időben, örökké kezükben tartják a munkát, és félelmetes hittel termésre kényszerítik a sovány földet. Olyan árván, szegényen és számba se véve, mint a székely, még csodaképpen sem élhetne senki. És mégis a világ jószándéka nélkül hajlik meg munkában a háta. És mégis tele van rakva nagy bűnökkel ellene az idő. És mégis minden igazság szégyenére lehajthatatlan fejjel állotok előtte, vagy elmentek mellett és jóságát meg nem köszönitek….

Hát nincsenek áldott, igaz emberek, akik ne hagynák tovább nőni a történelem szörnyű bűnét? Hát nincsen, aki jutalmat javasoljon olyan embernek, aki előbb másnak ad a kevés kenyérből, aki idők óta megvédi a mások házát, gyermekét és minden kincsét? Mert a székely tüzéhez hívja az idegent és saját melegét is odaadná.

 

És kérdem én: hát állanátok-e az ítélet elé?

Én a félmillió székely fájdalmának a tetejébe állok. De amit onnan mondok, értelmét örökre eltegyétek és rajta éjjel-nappal gondolkozzatok.

Vigyázzatok, mert a kenyereteknek a fele a földben marad, ha bűnötök miatt szántás közben elesik a székely. Vigyázzatok, mert nem marad sas a sziklán, virág a réten, jóakarat a földben, ha mulasztásotok miatt hite, ereje meggyengül e négy vármegyének. Azért ismét mondom: gondolkozzék, akinek hatalma van, hajoljon meg az úr, és verje a mellét a vétkező ember, mert máris könnyel, verejtékkel és saját vérével gyógyítja a székely az ő meghasadt szívét. És vigyázzatok még egyszer, mert ha kinek-kinek érdeme szerint nem fizettek, jutalmatokért sírni fogtok, és erőtök elvész a számonkérés idején.

 

Aki pedig magyar, annak kétszer szólok, hogy míg a világ, megérje szavammal.

Én az éhes emberért dolgoztam, amikor az apám ekéje elől kosárba szedtem a köveket. Jutalmam az volt, hogy sok igazságra magamtól rájöttem. Láttam, mikor a madár leszáll a földre és megcsókolja a virágot. Láttam sok szótalan székelyt, akik mind kereszttel a hátukon szántják a földet. Láttam hajnalonkint a Küküllőbe hullott három csillagot, amit a szívükből kiszakasztva, a hunok küldenek nekünk az égből.

 

De kérdem: hányan vagytok, akik áhítattal állotok meg a virágot csókoló madár előtt, akik levennétek a szántó-vető székely válláról a keresztet, akik éhesen is megőriznétek a Küküllőbe hullott három csillagot? Hányan vagytok, akik sírásom miatt elszomorodtok, akik kezemet szeretettel megfogjátok? És hányan vagytok, akik engemet, egy erős hitű, csodálatosan jó és fájdalmas faj gyermekét visszaöleltek?

Akárhányan, de szálljon rátok minden áldás. Hajnalonkint szebbé váljon az álmotok és szemetekkel lássátok a virág nyílását, hogy annál több kedvetek legyen. Minden jókkal együtt a búzával annyi öröm nőjön nektek, hogy azzal megérjétek esztendőről esztendőre.

És rátok bízom az itt maradó kincseket: a virágot csókoló madarat, a szántó-vető embert s a Küküllőbe hullott három csillagot. És ezeknek a mélyén az erdélyi szépséget, a magyar jóságot és a történelem erejét.

És újra könyörgök nektek: adjátok a kezeteket, mert nagyon fáj a szívem. Csak arra kérlek, hogy ne bántsátok a székely embert, hanem szeretettel vezessétek a jövőbe, mert ha ezt teszitek, Isten előtt mondom, hogy örömötek nagy lesz a jutalmazás idején.

Végezetül mutatom nektek a szívemet és megölellek mindegyiket.

És elmegyek szomorúan, mint a madár ősszel.

 

"Görcsösen erőlködünk, hogy valóra váltsuk az álmainkat, mindazt, amiről azt gondoljuk, hogy jobbá teszi az életünket: hajszoljuk a pénzt, a népszerűséget, a hírnevet. Közben elveszítünk mindent, ami igazán fontos; az egyszerű dolgokat, a társaságot, a családot, a szeretetet, mindazt, amit már valószínű megszereztünk."

-Nemzetiségem :SZÉKELY-MI AZ HOGY SZÉKELY? ITT MEGTUDHETOD!

KEDVENC NÓTÁIMBÓL:

Román magyar háború:

 

 

SZÉKELYFÖLD-VIDEÓK.



A BUJDOSÓ SZÉKELY ÉNEK:


SZÉKELY MIATYÁNK:


Székely Himnusz :


Ősi székely himnusz:


Boldogasszony Anyánk / Régi Magyar Himnusz:


 Székely történelmi zászló:-zaszlooooooooo.jpg

 ERDÉLYI MAGYAROK HONLAPJA:

http://www.erdelyimagyarok.com/

 HÍRES SZÉKEKELYEK:

 

-1-Wass Albert-író szül.1908.jan.8 Kolozsvár.1995-ben írta egyik barátjának...,,ha befejeztem az életet szelek szárnyán,csillag- ösvényen hazatérek ujra...,,Amerikában egyetemi professzorként dolgozott.wass_albert.jpg

WASS ALBERT-ÜZENET HAZA:


Wass Albert: Jönnek! (Bevonulás Erdélybe 1940; Erdély felszabadítása)


Wass Albert: Így érkezett Románia Kolozsvárra (részlet)


Wass Albert: Ébredj magyar

-2-Benedek Elek író,meseíró,ujságíró- szül.Kisbacon, 1859. szept. 29. - Kisbacon, 1929. aug. 17.

benedek.jpg

Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársa. 1887-től 1892-ig ogy.-i képviselő, egy ideig szabadelvű párti, majd a nemzeti pártba lépett át. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.

Több napilap és folyóirat szerkesztése fűződik nevéhez többek között a Magyarság, Magyar Világ, Magyar Kritika, Nemzeti iskola, és a Néptanítók lapjának is volt a főszerkesztője. 1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az első valóban irodalmi értékeket felmutató, hazafias szellemű gyermeklapot, "Az Én Újságomat". Sebők Zsigmonddal együtt szintén szerkesztette a "Jó Pajtás" című esztétikai és erkölcsi nevelő értékű hazafias szellemű gyermeklapot.

-3-Puskás Tivadar-feltalálópuskassssssssssssssss.jpg
-Budapest 1844.szept.17-Budapest 1893.márc.16.

Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten, a nemesi származású ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó és felesége Agricola Mária első gyermekeként. (Két öccse és egy húga született később.) Tivadar felsőbb iskolai tanulmányait Bécsben, a Theresianumban, majd a Műegyetemen folytatta, ám 1865-ben a szülői ház anyagi nehézségei miatt abba kellett hagynia.A 21 éves fiatalember sokoldalú tehetség volt.Bár elsősorban a technikai tantárgyak érdekelték,kitünően vívott,lovagolt és zongorázott.Ez utóbbi segítette első kenyérkeresetéhez 1865-1866-ban a Festetics családnál.-1876-ban Thomas Edison munkatársa lett.

-4-  Kőrösi Csoma Sándor- (Kőrös 1784.márc.27-Dardzsiling 1842 ápr.11)

korosi_cs.sandor.jpg

 

-Saját szavaival:-SZÉKELY-MAGYAR ERDÉLYBŐL(SICULO-HUNGARIAN OF TRANSYLVANIA)-nyelvtudós,könyvtáros a Tibetológia megalapítója.  1845-ben sírja fölé az Ázsiai Társaság emelt emlékoszlopot. 1858-ban gróf Széchenyi István halála előtt lefestette Csoma síroszlopát, bekereteztette, és az alábbi feliratot vésette bele:

Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.

a dardzsilingi síremlékére.

korosi_siremleke.jpg

-5-Tamási Áron (szül.1897 szept.20 Farkaslakán-1966 máj.26 .tamasi_aron.jpg

Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán kisbirtokos parasztcsaládban. Tíz testvére közül négy élte meg a felnőttkort. 1910-ben került a székelyudvarhelyi gimnáziumba. 1916-tól katona. 1917-ben tett hadiérettségit Gyulafehérváron. 1918-ban karpaszományos őrvezetőként az olasz frontra került. Felső iskoláit Kolozsvárott végezte: 1918–1921 jogot hallgatott, majd a Kereskedelmi Akadémián tanult, ahol 1922-ben szerzett diplomát. 1922–23-ban banktisztviselőként dolgozott Kolozsváron és Brassóban. 1922-től jelentek meg novellái. 1923–25-ben az Amerikai Egyesült Államokban élt: alkalmi munkákat vállalt, majd banktisztviselő lett. 1926-tól újságíró Erdélyben, a kolozsvári Újság munkatársa. Kapcsolatban állt az Erdélyi Helikon, a Korunk íróival, valamint a népi írókkal. Leghíresebb műve, az „Ábel a rengetegben” című regénye 1932-ben jelent meg. 1934-ben tagja lett a Válasz szerkesztőségének. 1935 áprilisában részt vett a népiek és Gömbös Gyula miniszterelnök találkozóján: támogatta az Új Szellemi Front ötletét. Ő szervezte 1937-ben a Vásárhelyi Találkozót, a romániai magyarság problémáit taglaló tanácskozást. A harmincas évek végén mozgalmi-politikai aktivitása csökkent. 1942 novemberében több népi íróval együtt a lillafüredi írótalálkozó résztvevője volt, ahol Kállay Miklós miniszterelnök és a magyar hadvezetés látta vendégül a több mint félszáz meghívottat. Írásaiban gyakran ábrázolta a székelyek életét, stílusa a „tündéri realizmus”. Regények, elbeszélések mellett színpadi műveket is írt. Négyszer kapott Baumgarten-díjat (1929-ben, 1930-ban, 1933-ban és 1943-ban). 1944-ben települt át Budapestre. 1945–47-ben a Nemzetgyűlés tagja, a Nemzeti Parasztpárt budapesti törvényhatósági bizottsági tagja. 1943–1949 között az MTA levelező tagja. Az ötvenes években a mellőzött írók közé tartozott, de 1953-tól újra megjelenhettek írásai. 1954-ben Kossuth-díjat kapott, s ugyanebben az évben tagja lett a Nagy Imre által újjászervezett Hazafias Népfront Országos Tanácsának. 1956 szeptemberétől tagja s egyben egyik alelnöke lett az Írószövetség elnökségének. 1956. október 23-a után a népi írók közül elsőként tett hitet a forradalom mellett: 26-án felolvasta a rádióban „Magyar fohász” című írását, amely nyomtatásban is megjelent az Irodalmi Újság november 2-i számában. Óvott „az osztályjellegű harcok” visszatérésétől, s a Parasztszövetség újjászervezését szorgalmazta; „a nemzeti hagyományok szellemének” megfelelő intézményrendszer létrehozását sürgette. Október 31-én beválasztották a Petőfi Párt néven újjáalakult Nemzeti Parasztpárt szellemi irányító testületébe. Ő írta és olvasta fel az Írószövetség december 28-i taggyűlésén a „Gond és hitvallás” című nyilatkozatot, amelyben az írók kiálltak a levert forradalom célkitűzései, eszményei mellett. 1957. decemberben, engedve a nyomásnak, elhatárolta magát a forradalomtól, ugyanakkor a hatalmat az erkölcsi és esztétikai értékek méltánylására kérte. Az Írószövetség 1959-es újjáalakításakor az alapító tagok között volt, az 1962. évi közgyűlésen a népi írók közül egyedül ő szólalt fel. 1963-ban a Béketanács elnökségi tagja lett. 1966. május 26-án halt meg Budapesten.tamasi_szulohaza.jpg.

Tamási Áron szülőháza ma is látható műemlékként.

-6-Koós János:(népdalénekes)Született Gyergyószárhegy 1937.11.21.-Születési neve Kupsa Jánoskoooooooooooooooo---------------------sssssssssssssssssss.jpg

-7-Johnny Weissmüller(igaz nem székelyföldön született de Erdélyben)tarz.jpg

Johnny Weissmüller, eredetileg Weissmüller János (Szabadfalu (ma Temesvár város része), Temes vármegye, 1904. június 2.Acapulco, 1984. január 20.) olimpiai bajnok úszó, filmszínész, Tarzan alakítója.

-8-Munkácsi Márton M. Munkacsi (Kolozsvár, 1896. május 18.New York, 1963. július 14.) világhírű magyar fotográfus.

Családja 1911-ben költözött Budapestre, ahol kezdetben szobafestőnek tanult (1912). Tizenhét évesen már versei jelentek meg, ekkor figyeltek fel tehetségére. Majd az Est és más lapok tudósítója lett, 1913 és 1917 között különféle sporteseményekről küld beszámolókat, és tudósításainak illusztrálása véget vett először fényképezőgépet a kezébe.

<
Weblap látogatottság számláló:

Mai: 130
Tegnapi: 234
Heti: 845
Havi: 7 176
Össz.: 598 537

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: FŐOLDAL-1-HÍRES SZÉKELYEK(ERDÉLYI MAGYAROK)!!
ERDÉLY-SZÉKELYEK-SZÉKELY ÍZEK RECEPTEK-SZÉKELY VICCEK-MINDEN AMI SZÉKELY - © 2008 - 2014 - ad-vesz.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

EladoDomain.NET támogatásával a HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: faház - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »